K-Monitor Adatbázis

Nem jött be az Orbán-kormány és az Európai Bizottság összehangolt időhúzása: bár minden eszközt bevetettek, hogy a tervezett paksi bővítés állami támogatásáról szóló határozat az osztrák választásokhoz minél közelebbi időpontban lásson napvilágot, a szöveg a napokban mégis megjelent, és a hivatalban lévő osztrák kancellárnak még éppen maradt annyi ideje, hogy elindítsa a jogi procedúrát az Európai Bíróság előtt a beruházásnak mondvacsinált indokokkal zöld utat adó döntés ellen.

Jelentős drágulással jár az atomberuházás minap elkottyantott késlekedése, így viszont Magyarország nem tudja tartani az uniónak tett vállalásait.

A Paks II. projekt csak fél százalékkal ígér kisebb hozamot annál, mint amennyit egy piaci befektető elvárna, ezt a fél százalékot minősítette az Európai Bizottság a beruházásban állami támogatásának - írja hétfői számában a Világgazdaság, a két új blokk építéséért és üzembe helyezéséért felelős államtitkár blogjára hivatkozva.

Süli János nem tartja kérdésnek Paks II.-t, sőt újabb blokkok tervezését véli szükségesnek, mivel az elöregedő erőművek leállása miatt 2030-ra mintegy 5000 megawatt teljesítményhiány várható a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító szerint. Az atomerőmű két új blokkjának megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter a Századvég Gazdaságkutató Zrt. konferenciáján csütörtökön hívta fel erre a figyelmet. A tervek a felvonulási épületek januári kivitelezéséről szólnak. A szükséges engedélyek kiadása után pedig 2020-ban indulhat a két új atomerőművi blokk építése, amelyek közül az elsőt 2026-ban, a másikat 2027-ben szeretnék átadni – írja az MTI.

A közel két éves lemaradás felét biztos be lehet hozni az atomerőműnél.

Furcsa tervek rajzolódnak ki azokból a szerződésekből, amelyeket a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra a napokban a paksi bővítésről. A Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője adatigénylése nyomán napvilágra került kontraktusok az üzleti racionalitáson kívül eső szándékokat sejtetnek.

Évekig tartó pereskedés után hozta nyilvánosságra szerdán Jávor Benedek európai parlamenti képviselő és az általa alapított Közérdekvédelmi Központ azt a 255 szerződést, amelyeket az új atomerőmű építésével megbízott MVM Paks II. Zrt. kötött.

Hiába jelentette be Lázár János kancelláriaminiszter az egyik tavaszi kormányinfón – miután az Európai Bizottsággal és az adatvédelmi biztossal is egyeztetett –, hogy föloldja a Paks II.-re vonatkozó megvalósítási szerződés titkosítását, ez eddig nem történt meg. Így nem lehet pontosan tudni, hogy Magyarország és Oroszország között milyen szerződés jött létre a paksi 5-ös és a 6-os atomblokkok építtetésre. Ezt a dokumentumot, az úgynevezett EPC-szerződést 30 évre titkosította a magyar kormány.

Vannak olyan vezetők az MVM Paks II. Zrt-nél, akik csaknem a dupláját keresik, mint néhány hónapja, közben pedig régi arcok tűnnek fel új szerepben a cégnél. A jelek szerint a beruházás körül sertepertélő Kocsis István magával hozta korábbi bizalmasait is.

Bár Nyugat-Európa a 2011-es fukushimai katasztrófa óta egyre inkább elfordul a nukleáris energiától, Kínában mostanában negyedévente átadnak egyet a 21 épülőfélben lévő atomerőműből. Németország, Svájc és Macron győzelme után újabban az Európa legnagyobb nukleáris erőműparkjával rendelkező Franciaország is inkább az innováció következtében egyre olcsóbbá váló megújulók felé fordul(t). A kínai nukleáris boomot, a szél- és naperőművek egyre gyorsuló terjedésével együtt szintén alapvetően környezet- és klímavédelmi célok fűtik.