K-Monitor Adatbázis

Megszavazta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága azt a törvényjavaslatot, amellyel 30 évre titkosíthatják a paksi bővítés dokumentumait. A javaslatról véglegesen a parlament dönt.

Egyetértés született Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök között az idén lejáró hosszú távú orosz-magyar gázszállítási szerződés megoldásáról az orosz államfő egynapos budapesti munkalátogatásán. Igaz, ehhez nem feltétlenül kellett volna idejönnie. Kicsit úgy tűnt, Putyin egy uniós országban szeretne villantani egyet a rendes kétoldalú tárgyalások felfüggesztése ellenére.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint 3-5 évre lehet elegendő az a gázmennyiség, amit az idén lejáró hosszú távú szerződés alapján még nem hívott le Magyarország, de kedden a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel történt politikai megállapodás értelmében lehívhat majd a következő években.

Több mint 40 perces sajtótájékoztatón jelentette be Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin, hogy milyen témákról tárgyaltak kedd délután. A gázszállítás mellett szóba került az ukrán válság, a Déli Áramlat és a paksi bővítés kérdése is.

A paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról szóló javaslatot is megtárgyalja mai ülésnapján az Országgyűlés.

Nem kapacitás-fenntartásról, hanem bővítésről van szó – helyesbített az ellenzék a paksi vitában. A kormánypártokkal szemben állítják: a magyar lakosság zöld energiát szeretne. A titkosítás a korrupció melegágya, a javaslat nemcsak az alaptörvénnyel-, de több nemzetközi és hazai törvénnyel is szembemegy. A beruházást egyébként támogató Jobbik szerint épp a titkosítás miatt fogyott el Paks társadalmi támogatottsága. Ezt mondták a frakciók vezérszónokai.

A Párbeszéd Magyarországért számára jogilag és politikailag is elfogadhatatlan, hogy az Országgyűlés egy törvénnyel 15 évre titkosítani akarja a paksi erőmű bővítésének dokumentumait - erről a párt társelnöke beszélt hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.

Az egyik magyar napilap szerint „Putyin nem a gáz miatt jön”. Hát akkor miért? Talán az atom miatt? Megnéztük, vajon a politikai döntéshozók és az energia-szakértők miként vélekedtek Paksról és a magyarosított atomról.

A magyarok hatvan százaléka elutasítja a Paks II. beruházás orosz hitelből való megépítését, és kétharmaduk a megújuló energiaforrásokat hozná kedvezőbb helyzetbe – olvasható a Medián kutatásában, ami a Greenpeace megbízásából készült. A szervezet ezért azt követeli, hogy a magyar kormány képviselje a választópolgárok többségének a véleményét, álljon el a paksi bővítéstől, és a megújulók megadóztatása helyett azok elterjedését segítse.