K-Monitor Adatbázis

A következő évtizedekben 6200 milliárdot vihet el Paks1 leszerelésére és Paks2 megépítése. Ebből 400 milliárd gyűlt össze eddig, 3600 milliárd orosz hitel, a többi még kérdés.

Kifarolhatott az utolsó pillanatban az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) az elől a hónapok óta előkészítés alatt álló, osztrák környezetvédelmi minisztériumi kérés elől, melyben Ausztria hivatalos tájékoztatást kért a tervezett új magyar atomerőművel kapcsolatban, különösen annak telephelyéül választott terület földrengés biztonságát illetően. Egy hírhedt európai szervezet viszont ettől függetlenül, bő egy tucat kérdést tartalmazó levélben arról tudakozódik, hogy az OAH korábban tényleg jól végezte-e a dolgát.

A kormány tavaly év végén kezdte el kidolgozni az új koncepciót, amelynek lényege, hogy az OAH kikerül az ITM és a kormány alól, és az Országgyűlésnek tartozik majd beszámolási kötelezettséggel. A kormány szerint ez az OAH függetlenségét erősítené, ugyanakkor az átalakítás elvenné a következő kormányok lehetőségét attól, hogy ugyanolyan befolyást és ellenőrzést gyakoroljanak a hivatal fölött, mint a mostani kormányzat. A koncepcióba bekerült egy olyan elem is, ami nem ezeknek a problémáknak a kezelésével függött össze. Ez pedig arról szólt, hogy a mostani határozatlan időre kinevezett főigazgató helyett az OAH-t az Orbán Viktor miniszterelnök által, pályázat nélkül kilenc évre kinevezett elnök irányítaná. Az elnök pozícióját a javaslat annyira megerősíti, hogy egy esetleges kormányváltás után se lehetne elmozdítani.

A geopolitikai helyzet megváltozásával indokolja Kóbor György, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója, hogy elgondolkoztak a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításán. A Mátrai Erőmű visszavásárlásával, mely egyelőre több tízmilliárdos mínuszt hozott, szerinte a jövőt vettük meg, a tőzsdére lépés pedig azért szükséges első hazai közvállalatként, mert az MVM gyakorlatilag kinőtte a hazai piacot. Nagyinterjú.

Mutatjuk, milyen tendert nyert ma el a miniszterelnöki jóbarát, a nemzet gázszerelője. A Mészáros és Mészáros Kft., valamint a Tiborcz István volt üzlettársa érdekeltségébe tartozó West-Hungária Bau Kft. húzhatja fel a paksi atomerőmű új portáját - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A közel 3,4 milliárdos biznisz keretében ennek a két vállalkozásnak lesz a feladata az F7 jelű új portaépület teljes körű megvalósítása - beleértve ebbe a közművesítést vagy éppen a hírközlési-, tűzjelző rendszer kialakítása.

Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős korábbi államtitkár is szerepel azok között, akiket célba vettek a Pegasus nevű, okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott listából, amely a Pegasust kifejlesztő NSO nevű izraeli cég bizonyos ügyfelei által kiválasztott célpontokat tartalmazza. Aszódi 2018 végén lett célpont, amikor még tagja volt a kormánynak, de már sorozatos konfliktusai voltak a felettesével, Süli János miniszterrel amiatt, hogy műszaki okokra hivatkozva nem akarta engedni a Paks II. projekt menetrendjének fellazítását.

A Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján nem alkalmas atomerőmű létesítésére. Erre a következtetésre jutottak az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők az MVM Paks II. Zrt. által a paksi bővítés előkészítése során elvégeztetett földtani kutatás adatait elemezve. Az Átlátszó által 2017-ben kiperelt kutatási eredményekről Magyarországon azóta több szakértő is elmondta, hogy a hivatalos következtetéssel ellentétben nem támasztják alá, sőt, erősen megkérdőjelezik a telephely alkalmasságát, mert földfelszíni elmozdulásra képes törésvonalat mutatnak, amely a telephely alatt húzódik. Az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők most hasonlóképpen foglaltak állást hétfőn megjelent tanulmányukban, melynek vezetői összefoglalóját az alábbiakban közöljük.

A nukleáris főhatóság vezetője épp az előtt mondott le, hogy esedékes lenne a hivatal döntése a sokmilliárdos bővítési munkák engedélyezéséről. Fichtinger Gyula utódját kétharmados többséggel, kilenc évre betonozzák be.

Orbán Viktor 2014-ben állapodott meg arról Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy két új blokkal bővül a paksi atomerőmű – a beruházást az orosz állam tulajdonában lévő Roszatom végzi, és Oroszországtól veszünk fel rá hitelt. Az orosz kölcsönt elkezdtük lehívni és törleszteni, a beruházáshoz kapcsolódó projektekért pedig két állami cég is felel, amelyek már több tízmilliárd forintot elköltöttek kormányközeli vállalkozásoknál.