K-Monitor Adatbázis

Technológiai alapon egyre nehezebb, üzleti szempontokkal pedig lényegében lehetetlen érvelni Paks 2 mellett. Környezetvédelmi indokokkal lehetne ugyan magyarázni a beruházást, de a politikai síkon zajló elvi vitában (jó-e az nukleáris energia vagy sem) épp azok ellenzik leginkább az energiatermelésnek ezt a formáját, akik a globális felmelegedés elleni küzdelmet tűzték a zászlajukra.

Mint emlékezetes, a 2014-ben váratlanul aláírt magyar-orosz kormányközi megállapodás nyomán a magyar állam a paksi bővítésre 10 milliárd eurós, 30 éves futamidejű hitelt vesz fel, mintegy 4 százalékos kamatra.

Gondban Paks 2 kivitelezője, a Roszatom, amely több oroszországi projektjét is halasztja, másokat a drága áramtermelés miatt ért kritika.

Jelentős drágulással jár az atomberuházás minap elkottyantott késlekedése, így viszont Magyarország nem tudja tartani az uniónak tett vállalásait.

A közel két éves lemaradás felét biztos be lehet hozni az atomerőműnél.

Hatszázezres fizetést kaphat egy önkormányzati cég összeférhetetlenül betöltött igazgatósági tagságáért a paksi Fidesz-elnök, akinek több ingatlana is kiemelt fejlesztési terület lett.

Részben Paksot is át kell építeni az atomerőmű bővítése miatt, a szűk utcák ugyanis nem bírnák a beruházással járó terhelést. Az orosz kivitelező már ősszel kiírja az első tendereket bizonyos munkálatokra, ám az iparkamara paksi szekciójának vezetője szerint a munkaerőhiány miatt kérdés, hogy lesz-e annyi magyar beszállító, mint amennyi a magyar–orosz szerződésben szerepel.

A kormány néhány héten belül megkezdi az orosz atomhitel részleteinek lehívását és kifizeti a már elvégzett munkákat. A jövő év elejéig újabb százmilliárdokba kerül az atomerőműbővítés előkészítése. A munkálatokat már idén május 1-jétől a kinevezésére váró Süli János tárca nélküli miniszterjelölt irányíthatja - ehhez jóváhagyását adta az Országgyűlés két bizottsága is. Aszódi Attila kormánybiztos pozíciója ezzel bizonytalanná vált.

A püspökszilágyi létesítmény kapacitásának és biztonságának növelésére 846 millió forintja volt az állami tulajdonú Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.-nek, de a WHB a szintén állami tulajdonú Mecsekérc Zrt.-vel közösen 930 millióért vállalta volna a munkát.

Tizenegy hónap után megindította a titokfelügyeleti eljárást Paks 2 szerződések miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.