Paks II. főberuházójának, a Roszatomnak kötelező pályázatot kiírnia az egyes beszerzésekre, a turbinasziget beszállítására például több világcég is versenybe szállhat. Az Alstom esélyét javítja, hogy közös vállalatban érdekelt a főberuházóval, s nagy súlyt fektet a helyi alvállalkozók foglalkoztatására.
A két új paksi atomerőművi blokk építésének 2018-ra tervezett megkezdéséig a teljes beruházási költség mintegy tíz százalékára lesz szükség a nemzetközi tapasztalatok szerint.
Vlagyimir Putyin és a magyar kormányfő 2014. január 14-én Moszkvában aláírt megállapodása szerint az orosz Roszatom építheti meg a paksi atomerőmű két új blokkját. A beruházáshoz Moszkva maximum 10 milliárd euró hitelt biztosít.
Magyarországon a korrupció intézményesült, és egyre inkább központosult hálózatként viselkedik - mondja Fazekas Mihály korrupciókutató. A Cambridge-i Egyetem kutatója úgy látja, van ugyan még egy olyan intézményi kör Magyarországon, amelyik érintetetlen a korrupciótól, de megfigyelhető egy stabilan, állandóan korrupt csoport is.
A vizsgálható paraméterek alapján a legnagyobb korrupciós kockázatú állami beruházások közé tartozik a tervezett paksi bővítés – derült ki az Energiaklub és a Heinrich Böll Alapítvány szakmai konferenciasorozatának keddi, a nukleáris projektek „közpénzügyi” elemzésével foglalkozó állomásán. Elhangzott az is: a korrupcióveszély csökkentésére alkalmas eszközök közül a magyar kormány eddig egyiket sem alkalmazta a projektnél.
Az atomerőmű bővítésében és az ehhez kapcsolódó üzletben a legújabb értesülések szerint igen komoly szerepe van az orosz titkosszolgálatnak. A paksi ügyekben azonban újra és újra előbukkan két kulcsfigura: Kocsis István és Aszódi Attila.
Paksra szükség van, az építkezés valóban felpörgetheti a magyar gazdaságot, a megújuló energia térnyerése viszont megállíthatatlan Magyarországon is – interjú a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatójával. A döntés körülményei Aszódi Attilát is meglepték.