K-Monitor Adatbázis

A szakmai érveket figyelmen kívül hagyja, és nem veszi komolyan az Orbán-kormány a bővítés során a reaktorok temperálásának kérdését. Ez még a környezeti hatástanulmány szerint is gondot okozhat. Pedig miután a bővítés egyik legnagyobb technológiai és biztonsági kockázata a hűtés, igen aggályos, hogy épp ezen területen látszik feltűnően tanácstalannak a két illetékes atomcég.

Csaknem egymilliárdos megbízást nyert el a felcsúti polgármester és a kormány egyik kedvenc építőipari cége.

Független szakértők, két politikus és a bővítésért felelős államtitkár vitatkozott szerdán két órán keresztül a Paks 2-projekt kockázatairól, illetve a szóba jöhető alternatívákról.

Technológiai alapon egyre nehezebb, üzleti szempontokkal pedig lényegében lehetetlen érvelni Paks 2 mellett. Környezetvédelmi indokokkal lehetne ugyan magyarázni a beruházást, de a politikai síkon zajló elvi vitában (jó-e az nukleáris energia vagy sem) épp azok ellenzik leginkább az energiatermelésnek ezt a formáját, akik a globális felmelegedés elleni küzdelmet tűzték a zászlajukra.

Mint emlékezetes, a 2014-ben váratlanul aláírt magyar-orosz kormányközi megállapodás nyomán a magyar állam a paksi bővítésre 10 milliárd eurós, 30 éves futamidejű hitelt vesz fel, mintegy 4 százalékos kamatra.

Megtagadta Ungár Péter, az LMP országos elnökségének tagja által az újabb paksi reaktorblokkok építéséről benyújtott népszavazási kérdések hitelesítését csütörtökön a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).

Gondban Paks 2 kivitelezője, a Roszatom, amely több oroszországi projektjét is halasztja, másokat a drága áramtermelés miatt ért kritika.

Nehéz mostanság politikamentesen írni a hazai energetikai szektor jövőjéről. Pedig a szektor nagyon érdekes és számos változáson fog keresztülmenni a jövőben.

Klaus Mangold a nyugati-európai üzleti elit tagja, de kiváló kapcsolatai vannak Oroszországban is. Évek óta dolgozik a magyar kormánynak, és a paksi bővítés titokzatos történetének több kulcsfontosságú pontján is feltűnt – derítette ki a Direkt36 nyomozása.

Nem jött be az Orbán-kormány és az Európai Bizottság összehangolt időhúzása: bár minden eszközt bevetettek, hogy a tervezett paksi bővítés állami támogatásáról szóló határozat az osztrák választásokhoz minél közelebbi időpontban lásson napvilágot, a szöveg a napokban mégis megjelent, és a hivatalban lévő osztrák kancellárnak még éppen maradt annyi ideje, hogy elindítsa a jogi procedúrát az Európai Bíróság előtt a beruházásnak mondvacsinált indokokkal zöld utat adó döntés ellen.