K-Monitor Adatbázis

Hiába jelentette be Lázár János kancelláriaminiszter az egyik tavaszi kormányinfón – miután az Európai Bizottsággal és az adatvédelmi biztossal is egyeztetett –, hogy föloldja a Paks II.-re vonatkozó megvalósítási szerződés titkosítását, ez eddig nem történt meg. Így nem lehet pontosan tudni, hogy Magyarország és Oroszország között milyen szerződés jött létre a paksi 5-ös és a 6-os atomblokkok építtetésre. Ezt a dokumentumot, az úgynevezett EPC-szerződést 30 évre titkosította a magyar kormány.

A hét végén ismét személyesen egyeztet Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Értesüléseink szerint Pekingben tartják a magyar kormányfő és az orosz elnök kétoldalú találkozóját, ahol a napokban rendezik meg az Egy övezet, egy út koncepcióval kapcsolatos kereskedelmi fórumot. A tervezett találkozóról egyelőre nem jelent meg hivatalos közlés, lapunk információi szerint ugyanakkor a Paks II. beruházás biztosan terítékre kerül. Ennek egyik oka, hogy az engedélyezési eljárások elhúzódása, valamint a beruházás brüsszeli vizsgálata miatt a jelenlegi kormányzati ciklusban valószínűleg nem indul el a kivitelezés.

A püspökszilágyi létesítmény kapacitásának és biztonságának növelésére 846 millió forintja volt az állami tulajdonú Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.-nek, de a WHB a szintén állami tulajdonú Mecsekérc Zrt.-vel közösen 930 millióért vállalta volna a munkát.

A kormánypárti politikusok számára a paksi beruházás melletti legfontosabb érv, hogy bolondra kereshetik magukat – jelentette ki Hadházy Ákos, az LMP társelnöke. Szerinte már most, az első kapavágás előtt is van olyan kormány- és Fidesz-közeli vállalkozás, amely jól jár a bővítéssel.

Nem kezdi meg a magyar kormány a paksi bővítésre rendelkezésre álló orosz hitelkeret lehívását, amíg tart az uniós versenyjogi vizsgálat. Ez áll abban a levélben, amelyet Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (EP) képviselője kapott Lázár János kancelláriaminisztertől.

A kormány vélhetően olyan kiskapukat fog keresni, amelyeken átslisszolva az uniós jog megkerülésével folytathatják a paksi bővítést.

Megvannak a paksi atomerőmű új, „nyugati” vezetői – tudtuk meg a Miniszterelnökségtől, kilétüket azonban az elmúlt hónapokhoz hasonlóan homályban hagyták. Lázár János tárcája cserébe közölte, hogy a tervezett paksi blokkbővítést vizsgáló uniós főigazgatóság érdemi egyeztetések helyett kötelezettségszegési eljárással lepte meg őket.

A projekt miatt öt napon belül két uniós vizsgálat indult, de lehet még egy harmadik is. Az állami támogatást még ki lehet magyarázni, de azon, hogy nem írt ki tendert a folyamat elején a kormányzat, könnyedén megcsúszhat a beruházás.

A közvélemény megnyugtatása és az orosz ajánlat versenyképességének bizonyítása érdekében a vámot és az áfát kihagyták a paksi bővítés eddig kommunikált árából. A nettósítás szakértők szerint részben azt is megmagyarázza, hogy miért nem tenderen választották ki a kivitelezőt: valódi versenyben a vámköteles orosz berendezések és technológiák elvérezhettek volna egy esetleges uniós versenytárssal szemben.

Az Európai Bizottság úgynevezett mélyreható vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy a Paks II. nukleáris erőmű beruházásának finanszírozása megfelel-e az EU-s szabályozásnak – adta hírül közleményében az Európai Bizottság hétfőn.