language

Kulcsszavak:

Lapok:

NOL (Népszabadság) highlight_off

NOL (Népszabadság)

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [51]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6   >  >>

Mindenről lehull a lepel, amit nagyon titkoltak volna Paksról

Az Európai Bizottság szerint az uniós jogba ütköznek a magyar atomtörvény azon rendelkezései, amelyek szerint a bővítéssel kapcsolatos összes szerződés és megalapozó dokumentum titkos. A Bizottság szigorú jogalkotási tervet írt elő az Orbán-kormánynak a módosítás érdekében: áprilisig hatályba kell lépnie az újraírt törvénynek – derült Jávor Benedeknek, a PM EP-képviselőjének pénteki sajtótájékoztatóján.

Pontról pontra megcáfolták a kormányt, Lázár semmit nem akart mondani

Pontról pontra megcáfolták brüsszeli forrásaink a Paks II beruházás finanszírozásáról szóló miniszterelnökségi közleményt. Lázár János keddi brüsszeli tárgyalásain az egyik fő téma az atomerőmű-beruházás állami támogatását érintő uniós vizsgálat volt. A magyar miniszter nem tájékoztatta a sajtót brüsszeli tárgyalásairól.

EU-vizsgálat Paksról: Addig kozmetikázott az Orbán-kormány, amíg ki nem jött a matek

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a magyar kormánynak a paksi bővítés állami támogatása ügyében indított vizsgálat miatt írt levelet. A szöveg alapján a projekt kockázatait egyoldalúan magára vállaló kormány lehetetlen feladatra vállalkozik, amikor bizonyítani szeretné, hogy a beruházás állami támogatás nélkül valósul meg.

Még a saját kamutanulmánya is meghazudtolja az Orbán-kormányt

– Független nemzetközi tanácsadók szerint is megtérül a Paks II beruházás – állítja egy kormányközlemény egy frissen megjelent, a kormányzati honlapon is hozzáférhető tanulmányra hivatkozva. A hír igaz, csak éppen a megtérüléshez a duplájára kell nőnie az áramáraknak, a hivatkozott „független” tanácsadó pedig a paksi bővítés ügyében dolgozó lobbicég, soraiban Orbán egyik volt államtitkárával.

Fantomok kezébe adták Paksot

Megvannak a paksi atomerőmű új, „nyugati” vezetői – tudtuk meg a Miniszterelnökségtől, kilétüket azonban az elmúlt hónapokhoz hasonlóan homályban hagyták. Lázár János tárcája cserébe közölte, hogy a tervezett paksi blokkbővítést vizsgáló uniós főigazgatóság érdemi egyeztetések helyett kötelezettségszegési eljárással lepte meg őket.

12,5 milliárd plusz áfa – még drágább lesz a paksi bővítés

A közvélemény megnyugtatása és az orosz ajánlat versenyképességének bizonyítása érdekében a vámot és az áfát kihagyták a paksi bővítés eddig kommunikált árából. A nettósítás szakértők szerint részben azt is megmagyarázza, hogy miért nem tenderen választották ki a kivitelezőt: valódi versenyben a vámköteles orosz berendezések és technológiák elvérezhettek volna egy esetleges uniós versenytárssal szemben.

„Orbán a Roszatom lobbistája”

Meredek állításokat fogalmazott meg a paksi bővítésre vonatkozó európai bizottsági vétó után Lázár János: a kormány illetékes minisztere egyszerű kereskedelempolitikai vitáról beszélt, és azt mondta, hogy az EU egyszer már jóváhagyta a beruházást. A kormányálláspont megalapozottságáról, illetve az ügy uniós jogi hátteréről Jávor Benedek EP-képviselőt, az Európai Bizottság közbelépését eredményező beadvány szerzőjét kérdeztük.

Brüsszel tényleg megvétózta a paksi bővítést

Kötelezettségszegési eljárást indít a tervezett paksi bővítés ügyében az uniós közbeszerzési szabályok megsértése miatt az Európai Bizottság. A lépés oka, hogy az Orbán-kormány átláthatatlan eljárásban, pályáztatás nélkül ítélte oda a beruházást az orosz Roszatomnak.
Találatok: [51]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6   >  >>