language

Kulcsszavak:

Lapok:

NOL (Népszabadság) highlight_off

NOL (Népszabadság)

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [51]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6   >  >>

Csak a politikai akaraton múlik, lehet-e népszavazás Paksról

A népszavazási törvény 1989-ben tartalmazta, hogy jelentős környezeti hatással járó, nemzetközi szerződéssel kötött nagyberuházástól kivételesen lehet referendumot tartani. Most is csak politikai elhatározás kérdése, hogy dönthet-e a nép Paksról.

Orosz-magyar atomegyezség: még csak szándék?

Soha ilyen terjedelemben és ennyire irányított tálalásban nem foglalkozott még az orosz sajtó magyar miniszterelnök moszkvai látogatásával, mint most az Orbán–Putyin-találkozóval – állítja Sz. Bíró Zoltán, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Háromesélyes a brüsszeli atomvizsgálat

Nagy az érdeklődés a tagállamok és az EU részéről is a paksi atomügylet iránt. Lapunk brüsszeli forrásokból úgy értesült, hogy míg energiaügyi szempontból rendben van a paksi megállapodás, addig a közbeszerzési szabályok szempontjából még csak most kezdődik a bizottság vizsgálata.

Tényleg indulhat EU-vizsgálat Paks miatt

Ha az atomerőmű-bővítés tényleg úgy valósul meg, ahogy a kormánypolitikusok felvázolták, Brüsszel szinte bizonyosan indít tiltott állami támogatási vizsgálatot hazánk ellen – véli Felsmann Balázs energetikai szakember, volt szakállamtitkár.
Találatok: [51]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6   >  >>