language

Kulcsszavak:

Akták:

Paks II highlight_off

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [347]  Oldalak:   <<  <  9 10 11 12 13 14 15 16 17 18   >  >>

Sehogy sem áll a Paks II. beruházás

A hét végén ismét személyesen egyeztet Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Értesüléseink szerint Pekingben tartják a magyar kormányfő és az orosz elnök kétoldalú találkozóját, ahol a napokban rendezik meg az Egy övezet, egy út koncepcióval kapcsolatos kereskedelmi fórumot. A tervezett találkozóról egyelőre nem jelent meg hivatalos közlés, lapunk információi szerint ugyanakkor a Paks II. beruházás biztosan terítékre kerül. Ennek egyik oka, hogy az engedélyezési eljárások elhúzódása, valamint a beruházás brüsszeli vizsgálata miatt a jelenlegi kormányzati ciklusban valószínűleg nem indul el a kivitelezés.

Haldokló piacba tesz 3000 milliárdot a kormány

Hosszas szenvedés és brutális veszteségek után becsődölt a világ egyik legfontosabb atomipari cége, a Westinghouse, és kis híján magával rántotta a Toshibát is. Az amerikai cég összeomlása hatalmas pofon a súlyos gazdasági gondokkal küzdő atomenergia-iparnak, és ezzel még messze nem ért véget a szektor vergődése: a francia Arevát 10 milliárd euróért kell megmentenie a francia államnak, a paksi bővítést vezénylő Roszatom jövője pedig az orosz állam politikai-pénzügyi támogatásától és harmadik világbeli diktátorok szeszélyétől függ. Ami mind azt jelzi, hogy 2017-ben szinte lehetetlen gazdaságosan atomerőművet építeni.

Paks 2 - Lehívjuk az orosz hitelt

A kormány néhány héten belül megkezdi az orosz atomhitel részleteinek lehívását és kifizeti a már elvégzett munkákat. A jövő év elejéig újabb százmilliárdokba kerül az atomerőműbővítés előkészítése. A munkálatokat már idén május 1-jétől a kinevezésére váró Süli János tárca nélküli miniszterjelölt irányíthatja - ehhez jóváhagyását adta az Országgyűlés két bizottsága is. Aszódi Attila kormánybiztos pozíciója ezzel bizonytalanná vált.

100 millió eurót költöttünk el csak az előkészítésre

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a Paks II. projekttel nem köteleztük el magunkat Oroszország mellett, hiszen a fűtőanyag mástól is beszerezhető. A hiteltől sem függünk, mert magunktól vagy más pénzügyi tranzakcióval – esetleg az orosz kölcsönnél olcsóbban – is állni tudjuk a költségeket. Eddig 100 millió eurót költöttünk el Paks II. előkészítésére.

Orbán új embere nemrég még földbe döngölte a Fideszt

Pár napon belül új miniszter kerül a kormányba: Orbán Viktor egy parlamenti felszólalása végén hintette el, hogy tárca nélküli minisztert akar a paksi beruházás kivitelezésének felügyeletére. Süli János paksi polgármester megerősítette kedd este, hogy felkérték a posztra. Eddigi életútja alapján aligha gondolhattuk, hogy egyszer bekerül az Orbán-kormányba.

Orbán majdnem elfelejtette bejelenteni: Paks-ügyi minisztert nevez ki

– Elfelejtettem mondani, tárca nélküli minisztert nevezek ki a paksi bővítés összefogására – mondta a miniszterelnök a parlamentben a hétfői azonnali kérdések órájában. Orbán Viktor ezt arra válaszolva közölte, hogy az LMP-s Szél Bernadett azt firtatta, miért nem írnak ki népszavazást Paks ügyében. Az ellenzéki képviselő szerint a kormány a beruházásra soha semmilyen felhatalmazást nem kapott.

Hadházy: A kormányközeliek bolondra keresik magukat a paksi bővítésen

A kormánypárti politikusok számára a paksi beruházás melletti legfontosabb érv, hogy bolondra kereshetik magukat – jelentette ki Hadházy Ákos, az LMP társelnöke. Szerinte már most, az első kapavágás előtt is van olyan kormány- és Fidesz-közeli vállalkozás, amely jól jár a bővítéssel.
Találatok: [347]  Oldalak:   <<  <  9 10 11 12 13 14 15 16 17 18   >  >>