language

Kulcsszavak:

Akták:

Paks II highlight_off

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [347]  Oldalak:   <<  <  14 15 16 17 18 19 20 21 22 23   >  >>

Az oroszok már elkezdték a Paksi bővítési tervek elkészítését

A paraméterek egyeztetésével, pontosításával megkezdődött a Paksi Atomerőmű bővítésének tervezési munkája – közölte Gennagyij Jersov, a tervezést végző szentpétervári Atomprojekt tervező vállalat főmérnök-helyettese csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.

Atomtemető százezer évre

Emberi léptékkel felfoghatatlan időtávra, ezer esztendőre kellene meghatározni, hol legyen a paksi atomerőműben keletkező használt fűtőelemek tározója. Mintha Árpád vezérnek a honfoglaláskor kellett volna döntenie olyasvalamiről, ami 1900 körül is megállja a helyét.

Beszállítói címért küzdenek Pakson a világcégek

Paks II. főberuházójának, a Roszatomnak kötelező pályázatot kiírnia az egyes beszerzésekre, a turbinasziget beszállítására például több világcég is versenybe szállhat. Az Alstom esélyét javítja, hogy közös vállalatban érdekelt a főberuházóval, s nagy súlyt fektet a helyi alvállalkozók foglalkoztatására.

Az Alkotmánybírósághoz fordultunk a Paks II. beruházás titkosítása miatt

Az Országgyűlés március 3-án fogadta el a Paksi Atomerőmű beruházással összefüggő adatokat 30 évre titkosító törvényt. Az Atlatszo.hu, az Energiaklub, a K-Monitor, a TASZ és a TI Magyarorság szerint a nemzet biztonságát éppen, hogy nem a gigantikus volumenű atomerőmű beruházás évtizedekre történő titkosítása szolgálja.
Találatok: [347]  Oldalak:   <<  <  14 15 16 17 18 19 20 21 22 23   >  >>