language

Lapok:

Akták:

Paks II highlight_off

ATV

1989 óta folyamatosan működő kereskedelmi televíziócsatorna. Eredetileg Argo TV néven indult, agrárcsatorna volt. 2003-ban tulajdonosváltás következett be, a televízió részvényeinek felét felvásárolta egy, a Hit Gyülekezetéhez közelálló befektetői konzorcium. 2005-ben a csatorna neve Atv-re rövidült. 2010-ben indult el a nagy felbontású adása, azóta jóval elérhetőbb lett a csatorna. Vezérigazgatója Németh S. Szilárd a Hit Gyülekezetének alapítójának fia.

2020 májusában az Átlátszó azt írta: "kijelenthető, hogy a liechtensteini offshore cég kiiktatásával a cégstruktúrából Németh Sándor magánszemély közvetlenül és érdekeltségein keresztül az ATV Zrt. többségi tulajdonosává vált."

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [39]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4

Barroso leokézta Paksot

Orbán Viktor szerint az egész Unió energiabiztonságát növelheti a magyar-orosz együttműködés. A miniszterelnök erről a Jose Manuel Barrosonak címzett levelében ír. A kormányfő ebben azt is megígéri, hogy folyamatosan tájékoztatja az Európai Bizottságot a fejleményekről. A kormány nyilvánosságra hozta Barroso elnök válaszlevelét is, amely szerint alapvetően rendben van az eljárás.

Paks: Brüsszel nem emelt elvi kifogást

Az Európai Bizottság, bár tett néhány érdemi észrevételt, nem emelt elvi kifogást a paksi erőmű bővítését illetően a magyar kormánytól az Euratom Szerződés 103. cikkének megfelelően megkapott megállapodástervezet alapján, de az EU-jog számos további vonatkozását, így a közbeszerzésre és az állami támogatásra vonatkozó szabályokat is be kell tartani - írta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz intézett levelében.

Brüsszel vizsgálatot indíthat a paksi beruházás miatt

Brüsszel rövidesen vizsgálatot indíthat a paksi beruházás miatt. Az Európai Bizottság szóvivője szerint a testület azt kifogásolta, hogy az erőmű bővítéséről kötött szerződés nem ad lehetőséget a versenyre és a pályáztatásra, ezért vizsgálatot helyezett kilátásba a versenyeztetési irányelvek megsértése miatt.

Titkosították a paksi beruházás legfontosabb adatait

„Elemi számítások nélkül kerül a parlament elé a paksi erőmű bővítéséről szóló szerződés” - ilyen és ehhez hasonló ellenzéki vélemények hangzottak el a Fenntartható Fejlődés Bizottság ülésén a Moszkvában aláírt szerződésről. A fejlesztési tárca államtitkára ígéretet tett: az elkészült hatásvizsgálatokat kedden a képviselők is megismerhetik.

Szanyi Tibor: havi egymillió forintos jövedelemig mindenki jól járna

Orbán Viktor valljon színt a személyes jó barátainak juttatott adómentes pénzekről - erre szólítja fel az MSZP a miniszterelnököt. Szanyi Tibor az ATV Startban elmondta, a haveroknak történő pénzosztogatás nemrégiben ismertté vált legújabb példája, hogy az állami gázkereskedő, egy bizonyos Garancsi István svájci cégének adja el az olcsó gázt, majd ugyanezen cég mintegy 55 milliárdos haszonnal adja azt vissza az államnak.
Találatok: [39]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4