K-Monitor Adatbázis

2021 nyarán a magyar kormány úgy döntött, 35 évre koncesszióba kívánja adni a mintegy 2000 kilométeres magyar autópálya-hálózatot. A koncesszió magába foglalja a felújítást, az üzemeltetést, a fenntartást és a bővítést is. Az erről szóló felhívást 2021. június 14-én a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben. A Kormányzat azzal indokolta döntését, hogy az uniós tárgyalások állása szerint várhatóan sem az RRF (helyreállítási alap) sem az MMF (rendes, 7 éves uniós költségvetés) keretéből Magyarország nem tud majd önállóan autópályát építeni.

A döntés gazdasági megalapozottsága sok kérdést hagyott megválaszolatlanul, arról azonban kezdettől kommunikált a kormány, hogy a gyorsforgalmi utak használatával összefüggő állami útdíjbevétel fedezné az új koncessziós modell keretében felmerülő fejlesztési, fenntartási és üzemeltetési díjakat. A G7.hu számítása szerint a koncessziós kiírásban az építési szerződés értéke mintegy kétezer milliárd forint lehet, de ha az üzemeltetést is beleszámolják, akkor egy háromezer milliárdos szerződésről lehet szó. A sztrádakoncesszió háttéranyagaiért a Transparency International sikerrel perelt.

Az autópályák üzemeltetési, építési jogáért három érdekeltség versengett. A 2022 májusában nyilvánosságra került eredmény: a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekkörébe sorolt (de formálisan átláthatatlan tulajdonosi hátterű) Themis Magántőkealap vezette, további hat magántőkealapból álló konzorcium nyerte el. A tenderen szintén induló Strabagot kizárták, így Mészárosék mindössze egy jóval kevésbé tőkererős hazai konzorciumot győztek le.

A sztrádakoncesszió 2022. szeptember 1-étől gyakorlatban is működésbe lépett: az utakat korábban kezelő Magyar Közút közleménye szerint ekkortól 1237 km gyorsforgalmi útszakasz üzemeltetési feladatát veszi át az állami cégtől az MKIF, a Mészáros-Szíjj-féle koncessziós cég. 2023. májusában a kormány bejelentette, hogy az állami kiadások csökkentése érdekében módosítják a koncessziós szerződést – felmerült azonban az is, hogy a módosítást az Európai Bizottság vizsgálata miatt eszközölhette a kormány. Végül kiderült, a szerződés változtatásai – melyeknek megfelelően beiktatnak például „finanszírozási mentesítő eseményeket” – nem csökkentik közvetlenül a költségvetés terheit, de lehetővé teszik, hogy az állam vagy a koncesszor késlekedése miatt projektszinten lehessen kezelni a teljes koncesszió felmondása nélkül a nemteljesítést.

Jellinek Dániel (Budapest, 1976. július 12. – ) közgazdász, ingatlanmágnás, az Indotek Group alapítója, többségi tulajdonosa és vezérigazgatója. Rövid idő alatt Magyarország egyik leggazdagabb emberévé vált. Vagyona részét képezi az orosz Nemzetközi Beruházási Bank pénzéből és magyar állami milliárdokból (MTÜ) megvalósult Balalaland projekt, a magyar Auchan kisebbségi tulajdonrésze és a Waberer's logisztikai vállalat kisebbségi tulajdonrésze. Egyes üzleti ügyeiben gyakran mozog együtt Tiborcz Istvánnal (pl. a Gellért Hotel továbbértékesítése, Diófa Alapkezelő). A Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja.