K-Monitor Adatbázis

Autópálya, dohánybiznisz, szerencsejáték – így szervezi ki az állam a milliárdos profitot. Mutatjuk a legnagyobb nyerteseket.

Az autópálya-koncessziós szerződés mellékletei szerint 15-17 ezer milliárd forintba kerülhet az adófizetőknek az, hogy a kormány kiszervezte a hazai gyorsforgalmiút-hálózatot. Az üzletet elnyerő hét magántőkealapról kiderült, hogy Szíjj László és Mészáros Lőrinc tulajdonában van.

Év elején szerettünk volna betekinteni az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteibe, de hiába. Pedig a mellékletek rejtik a lényeget, vagyis hogy mennyi pénzt kapnak 35 év alatt a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeibe tartozó cégek a hazai autópályák üzemeltetéséért cserébe. Bírósághoz fordultunk, és jogerősen megnyertük a pert a kormányzati szerv ellen, amely a Kúriához fellebbezett jogorvoslatért.

Mészáros Lőrinc, Szíjj László, rokonaik és üzletfeleik magánszáma lesz a sztrádakoncesszió működtetése.

A Fidesz-kormányzás egyik legnagyobb kérdése, hogy milyen forrásból töltik fel azokat a magántőkealapokat, amelyek a NER-felépítményt tartják. Kínálkozna a nyers válasz: „hát abból, amit a lovagok hazavisznek a tenderekből”. Csakhogy ezekben a titkos zsákokban sokkal több milliárd van, mint amennyit úgymond el lehet lopni. Akkor honnan jön a pénz? Kínából, Oroszországból, a kipcsakoktól? Nem egészen. A megfejtés az, hogy nálunk a „magán” előtagú tőkealapokat is részben a magyar állam pumpálja nagyra. Két részben dolgozzuk fel, hogyan. Az elsőben alább kormányzati dokumentumokkal igazoljuk, hogy már legalább 541 milliárd közforint mozdult meg a kiválasztottak felé (javarészt a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül) – de vannak arra utaló nyomok, hogy a kiáramlás nagyságrendje még sokkolóbb. Némi cinizmussal azt mondhatnánk: akár külön „Tiborczék”- és „Mészárosék”-sor is lehetne a magyar állam költségvetésében. Mindenkinek egyszerűbb lenne az élete.

Nem zavarja a versenyhivatalt az autópálya-koncessziók kiadása, de azt már nem tudhatjuk meg, hogy miért.

A Magyar Közút üzemeltetése alatt mindössze 291 kilométernyi gyorsforgalmi út marad.

Eddig csak mínuszos hírként futott végig a sajtóban, hogy Simicska Lajos egykori főbizalmasa, Németh Lászlóné lesz a Magyar Közút felügyelőbizottsági elnöke. Pedig a helyzet pikánsabb: a kormány által 35 évre kiszervezett sztrádafejlesztés és -üzemeltetés magáncégeit is olyanok irányítják, akik a kormányfővel összekülönbözött pénztárnok-üzletember legfontosabb bástyái voltak. Például a nyitóképünkön Némethné mellett figyelő egykori államtitkár, a vízummutyikat is segítő Farkas Imre, valamint a kitaszított milliárdossal mindig egy lapon említett Szőke Gábor. Az államkapitalista „posztozkodás” során persze nem csak Simicska hívei kelnek új életre: a közszférától az év elején visszavonult Magyar Péter – Varga Judit miniszter hitvese – ugyancsak közutasként tér vissza a NER első ligájába.

Mészáros Lőrinc, Szíjj László, rokonaik és üzletfeleik magánszáma lesz a sztrádakoncesszió működtetése.

Energia-veszélyhelyzetben és háborús környezetben felértékelődnek az ország alapinfrastruktúráját jelentő érdekeltségek: az erőművek, olajcégek, földgázelosztók, áramszolgáltatók, út- és vasútépítők, távközlési monopóliumok, hadiipari szállítók. De kiknél van ez a stratégiai vagyontömeg? Jellemzően a NER legterhelhetőbb embereinél: a nyitóképünkön szereplő Mészáros Lőrincnél, Szíjj Lászlónál, a felértékelődő Hernádi Zsoltnál, Tombor Andrásnál, Jászai Gellértnél.