K-Monitor Adatbázis

A teherautók használatarányos útdíja valóságos kincsesbánya a kormánynak, idén már 230 milliárdot is beszedhetnek ebből. A személyautók után várható 70 milliárddal együtt ez már annyira nagy összeg, hogy minden 40. forint állami bevétel az útdíjakból folyik be. Az M1-es évi 54 milliárd profitot termel az államnak, az M6-os viszont számításaink szerint évi 50 milliárdos veszteséget termel – változatlan forgalom esetén még további 22 évig.

179 milliárdért hosszabbítják meg Szlovákia irányába az M30-as autópályát, Mészáros Lőrinc üzlettársa is lecsípett egy darabot a munkából.

2018 is jövedelmezőnek ígérkezik a felcsúti polgármester számára. Az idei esztendő sem indul rosszul a felcsúti polgármester számára: üzleti köre több mint százmilliárd forintért kapott megbízásokat.

A Duna Aszfalt Kft. (DA) nyerte a Békéscsabát az M5-ös autópályával összekötő gyorsforgalmi út utolsó szakaszának építésére kiírt tendert. A közbeszerzési adatbázisban elérhető dokumentumok szerint az állami megbízásokkal elég jól ellátott vállalat 41,4 milliárd forintért építheti meg a 18 kilométernyi autóutat.

A Duna Aszfalt Kft. és a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Kft. konzorciuma nyerte M8-as Körmend és Rábafüzes közötti autópálya és országhatárt összekötő szakaszának építésére kiírt tendert. A közbeszerzési adatbázisban elérhető dokumentumok szerint az állami megbízásokkal elég jól ellátott vállalatok 63 milliárd forintért építhetik autóutat. A két cég mellé a Hódut Kft. is beszáll alvállalkozóként.

A kormány új kedvenc útépítő nagyvállalkozása, a Duna Aszfalt és konzorciuma építheti meg az M4-es autópálya Berettyóújfalu és országhatár közötti szakaszát.

Az M4-es autópálya körüli kavarások jól mutatják, hogy mi a baj a közbeszerzésekkel. Az első szakaszt Simicska Lajosék nyerték, gyanús körülmények között, de ez a kormányt sokáig nem zavarta. Amikor viszont Simicska és Orbán Viktor összevesztek, a kormány kartellt kiáltott, és felbontotta a szerződést. A második szakaszt Mészáros Lőrincék nyerték, gyanús körülmények között, de ez a kormányt nem zavarja. Most Simicska mutat rá a kartell gyanúra. A módszerek maradtak, csak most már más a kedvezményezett. Sok nagy építőipari cég és az állami hivatalok ugyanúgy statisztálnak, csak a főszereplő változott.

A Hódút Kft. és a Duna Aszfalt Kft. építi az M44-es gyorsforgalmi út Tiszakürt és Kondoros közötti szakaszának két részét.

A Hódút és a Duna Aszfalt nyerte a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. tenderét, amelyen előzetesen 13 milliárdra becsülték a munkát, de ennél kétmilliárd forinttal drágább ajánlat lett a befutó.

Azt gondolná az ember, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által rendszere legfontosabb pillérének titulált legfőbb ügyész, Polt Péter az ostorát csattogtatva, perdöntő bizonyítékokat eltüntetve érte el, hogy beosztottai a politikusok számára kínos, kellemetlen ügyeket frappáns indoklásokkal szüntessenek meg, holott az emberi gyarlóság is jelentősen az ügyek kifulladására játszott. A legfőbb ügyész pályaívével, valamint az ügyészség által olykor sajátos indoklással megszüntetett politika-közeli ügyekkel már foglalkoztunk, most jöjjön az, hogy a 2002-es kormányváltás után miként dőlt dugába az előző ciklus gyanús ügyeinek számonkérése. Nem kellett nagyon erőltetni, az elszámoltatásért felelős államtitkárt viszont később elítélte a bíróság.