K-Monitor Adatbázis

A 2010-es évek egyik legsikeresebb vállalkozása, az Elios Innovatív Zrt. (korábbi nevén ES Holding Zrt. és E-OS Innovatív Zrt.) 2009-ben jött létre. Első évében 8,4 millió forintos árbevételt termelt, 2011-re azonban ez az összeg meghaladta a hárommilliárdot. A céget (illetve jogelődjét) többek közt Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István alapította. Az Elios-féle gazdasági csoda akkor kezdődött, amikor 2010-ben a Közgép energetikai cége, az E-OS részesedést szerzett a vállalatban. Ugyan két évvel később, amikor a Közgép kiszállt a cégből, a lendület kissé megtört, de 2014-ben, amikor Tiborcz István 50%-os tulajdonra tett szert a vállalatban, az Elios ismét közel hárommilliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. Az Elios bevételeinek túlnyomó része uniós finanszírozású projektekből származik, fő tevékenységük led-technológiás közvilágítási rendszerek kiépítése. 

A cég által megnyert közbeszerzések közül többet is az Elios után egy hónappal alapított Sistrade Kft.készített elő, amelynek tulajdonosa Hamar Endre. Hamar 2011 és 2013 között Tiborcz István üzlettársa, 2014-ig pedig - sajtóértesülések szerint - az Elios résztulajdonosa volt, miközben tehát egyik cégével pályázatokat készített elő, másik cégével elindult azokon. A rendőrség 2015 márciusában négy közbeszerzés kapcsán nyomozást indított az Elios Zrt. ellen. A nyomozást bűncselekmény hiányában lezárták, azonban a Pest Megyei Főügyészséggel és a Nemzeti Nyomozó Irodával szemben komoly aggályok merültek fel az ügy felderítésével kapcsolatban. 

A gyanús pályázati győzelmekkel kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat eredményeként az Európai Bizottság 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta. A vizsgálat közbeszerzési szabálytalanságok sorát tárta fel, többek között az eljárások manipulálása, a résztvevők közötti összeférhetetlenség és csalás gyanúja is bizonyítást nyert. Azonban a kormány végül úgy döntött, hogy nem számol el az EU felé az Elios által megvalósított projektek számláival, így azokat a költségeket végül a magyar adófizetők pénzéből állták. 

Tiborcz István 2015 áprilisában, a vizsgálatok kezdetekor kiszállt az Elios-ból, tulajdonrészét pedig a közbeszerzési piacon szintén rendkívül sikeres Paár Attila érdekeltségi köréhez tartozó West Hungária Bau Kft.-nek adta el. 2021-ben végelszámolás alá vonták az ügyhöz kötődő két kulcs céget az Elios Zrt.-t és a Sistrade Kft.-t. A nyilvánosságra hozott OLAF jelentésekből ma már kirajzolódik az a külföldön is terjeszkedő (pl. Szlovákia, Szerbia) kiterjedt céghálózat, amely részt vett az Elios-hoz köthető közbeszerzési csalássorozatban, azonban az üggyel kapcsolatban továbbra sem történtek felelősségre vonások.

2017 végén a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) rendelkezésre álló 2700 milliárd forintos keretből 1500-2000 milliárdról született pozitív támogatói döntés, amelyből politikaközeli vállalkozások is profitáltak. Az uniós költségvetési ciklus magyar költéseire általában jellemző, vitatható gyakorlat itt is tetten érhető: az elnyert összegek több, mint 15 százalékáért nem is versenyezhettek magyar vállalkozók, az előre meghatározott (állami) nyertesnek lett kiírva (pl. 40 milliárdos kastélyprogram-pályázatok a botrányos Budavári Ingatlanfejlesztő Nkft. konzorciumának). Kritikusabb azonban a kutatásra, innovációra adott vissza nem térítendő pályázatok felhasználása, ahol a közbeszerzési szakértők szerint gyakran lejt a pálya, sokan próbálják fantomberuházásokkal megkaparintani a forrásokat.

2,5 milliárd forintot kapott például a Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért, amelynek az a Balázs Ákos az elnöke, aki a debreceni Fidesz frakcióvezetője is, de rugalmas munkaszervezeti átalakításokra kapott 2015-ös döntéssel 141,9 millió forintot, a projekt száz százalékát Hamar Endre cége, az Eupro Projektmenedzsment Kft. is. Egy, korábban félmilliárd forint uniós forrás vitatható felhasználása miatt az OLAF által is vizsgált cég is nyert 149,6 millió forintot a GINOP-ból munkahelyteremtésre. A Garancsi-közeli cégek a GINOPban is megjelentek, sőt Garancsi ESMA-ja is elnyert egy kétszázmilliós támogatást. A Work-Metall Trans Kft úgy nyert 921 millió forintot, hogy tevékenységi profilja szerint semmilyen informatikai tapasztalattal nem rendelkezik, ugyanígy a főként kereskedelmi tevékenységet végző KM-Trans Kft. is 788 millió forint támogatáshoz, a korábbi átlagosan 8 millió forintos árbevétele sokszorosához jutott, ami azt mutatja: a pályázati rendszerrel komoly gondok vannak, és ezen a siettetett forráslehívás sem segít. A GINOP 2016-os 102 auditja után hosszas alkudozás és a rendszer korrigálása szükségeltetett a magyar fél részéről a program felfüggesztésének elkerüléséhez.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött.