K-Monitor Adatbázis

A 2010-es évek egyik legsikeresebb vállalkozása, az Elios Innovatív Zrt. (korábbi nevén ES Holding Zrt. és E-OS Innovatív Zrt.) 2009-ben jött létre. Első évében 8,4 millió forintos árbevételt termelt, 2011-re azonban ez az összeg meghaladta a hárommilliárdot. A céget (illetve jogelődjét) többek közt Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István alapította. Az Elios-féle gazdasági csoda akkor kezdődött, amikor 2010-ben a Közgép energetikai cége, az E-OS részesedést szerzett a vállalatban. Ugyan két évvel később, amikor a Közgép kiszállt a cégből, a lendület kissé megtört, de 2014-ben, amikor Tiborcz István 50%-os tulajdonra tett szert a vállalatban, az Elios ismét közel hárommilliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. Az Elios bevételeinek túlnyomó része uniós finanszírozású projektekből származik, fő tevékenységük led-technológiás közvilágítási rendszerek kiépítése. 

A cég által megnyert közbeszerzések közül többet is az Elios után egy hónappal alapított Sistrade Kft.készített elő, amelynek tulajdonosa Hamar Endre. Hamar 2011 és 2013 között Tiborcz István üzlettársa, 2014-ig pedig - sajtóértesülések szerint - az Elios résztulajdonosa volt, miközben tehát egyik cégével pályázatokat készített elő, másik cégével elindult azokon. A rendőrség 2015 márciusában négy közbeszerzés kapcsán nyomozást indított az Elios Zrt. ellen. A nyomozást bűncselekmény hiányában lezárták, azonban a Pest Megyei Főügyészséggel és a Nemzeti Nyomozó Irodával szemben komoly aggályok merültek fel az ügy felderítésével kapcsolatban. 

A gyanús pályázati győzelmekkel kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat eredményeként az Európai Bizottság 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta. A vizsgálat közbeszerzési szabálytalanságok sorát tárta fel, többek között az eljárások manipulálása, a résztvevők közötti összeférhetetlenség és csalás gyanúja is bizonyítást nyert. Azonban a kormány végül úgy döntött, hogy nem számol el az EU felé az Elios által megvalósított projektek számláival, így azokat a költségeket végül a magyar adófizetők pénzéből állták. 

Tiborcz István 2015 áprilisában, a vizsgálatok kezdetekor kiszállt az Elios-ból, tulajdonrészét pedig a közbeszerzési piacon szintén rendkívül sikeres Paár Attila érdekeltségi köréhez tartozó West Hungária Bau Kft.-nek adta el. 2021-ben végelszámolás alá vonták az ügyhöz kötődő két kulcs céget az Elios Zrt.-t és a Sistrade Kft.-t. A nyilvánosságra hozott OLAF jelentésekből ma már kirajzolódik az a külföldön is terjeszkedő (pl. Szlovákia, Szerbia) kiterjedt céghálózat, amely részt vett az Elios-hoz köthető közbeszerzési csalássorozatban, azonban az üggyel kapcsolatban továbbra sem történtek felelősségre vonások.

2014 decemberében közleményben jelentette be Keszthely város önkormányzata: eladták a város yachtkikötőjét üzemeltető céget és a terület 15 éves bérleti jogát. A vevő az az év nyarán alapított Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. volt, amelyben két hónappal az üzlet megkötése előtt vált tulajdonossá Tiborcz István egyik cége, a Green Investments Kft. A Tiborcz és cégei, valamint a Nyugatimedence Kikötőfejlesztő Kft. alapítói és tulajdonosai közötti összefonódásokról az Átlátszó számolt be. A kikötő korábban a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) tulajdonában volt, és mivel a hajózási vállalat a balatonparti önkormányzatoké, vagyona közvagyonnak minősül. Ha a Bahart akarta volna privatizálni a keszthelyi kikötőt, pályázatot kellett volna kiírnia. Az önkormányzatoknak azonban jogukban áll pályáztatás nélkül is vásárolni a Bahart-tól, hiszen ebben az esetben a vagyon továbbra is a közé marad. Keszthely város létrehozta a Keszthelyi Yachtkikötő Üzemeltető Kft.-t, amelyre átruházta ezt az opciós jogot, így a Kft.-nek lehetősége nyílt pályáztatás nélkül megvásárolni a kikötőt. Ehhez azonban hiányzott 330 millió forint. Így 2014-ben a következő megoldást választották: az önkormányzati tulajdonú cég ajánlatot tett a Bahartnak, a Bahart eladta a kikötőt, majd másnap, még a vételár kifizetése előtt az önkormányzat eladta a Yachtkikötő Kft.-t Tiborczéknak. Így sikerült a pályáztatást kijátszva magántulajdonná alakítani a közvagyont.

2015 májusában Szabó Tímea (Párbeszéd) azt nyilatkozta, előbb a Zala Megyei Kormányhivatalhoz fordultak az ügyben, aztán a Zala Megyei Főügyészségen, majd a Legfőbb Ügyészségen tettek bejelentést, de eljárást egyik szerv sem kezdeményezett. A Keszthelyi Yachtkikötő Üzemeltető Kft. 2015 őszén összeolvadt a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft.-vel, és megalakult a Keszthelyi Yachtkikötő Üzemeltető Zrt. Noha Tiborcz cége névleg kiszállt a cégből, annak vezérigazgatója Péter Zsolt Miklós, aki a korábban Tiborcz 108 érdekeltségében állt Elios Innovativ Kft.-t is vezette. Ahogy a földhivatali dokumentumokból az Átlátszó.hu megtudta, 2015 decemberében az újonnan alakult Zrt. – ingatlanjaira terhelt jelzálog ellenében – közel 450 millió forint hitelhez jutott a 49,9 százalékban állami tulajdonú (később privatizált) Gránit Banktól. Tiborcz 2018-ban újabb idegenforgalmi érdekeltségeket szerzett Keszthelyen, az ügy más szereplői pedig kétes ingatlanügyben bukkantak fel a Balatonnál.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött.