K-Monitor Adatbázis

A 2010-es évek egyik legsikeresebb vállalkozása, az Elios Innovatív Zrt. (korábbi nevén ES Holding Zrt. és E-OS Innovatív Zrt.) 2009-ben jött létre. Első évében 8,4 millió forintos árbevételt termelt, 2011-re azonban ez az összeg meghaladta a hárommilliárdot. A céget (illetve jogelődjét) többek közt Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István alapította. Az Elios-féle gazdasági csoda akkor kezdődött, amikor 2010-ben a Közgép energetikai cége, az E-OS részesedést szerzett a vállalatban. Ugyan két évvel később, amikor a Közgép kiszállt a cégből, a lendület kissé megtört, de 2014-ben, amikor Tiborcz István 50%-os tulajdonra tett szert a vállalatban, az Elios ismét közel hárommilliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. Az Elios bevételeinek túlnyomó része uniós finanszírozású projektekből származik, fő tevékenységük led-technológiás közvilágítási rendszerek kiépítése. 

A cég által megnyert közbeszerzések közül többet is az Elios után egy hónappal alapított Sistrade Kft.készített elő, amelynek tulajdonosa Hamar Endre. Hamar 2011 és 2013 között Tiborcz István üzlettársa, 2014-ig pedig - sajtóértesülések szerint - az Elios résztulajdonosa volt, miközben tehát egyik cégével pályázatokat készített elő, másik cégével elindult azokon. A rendőrség 2015 márciusában négy közbeszerzés kapcsán nyomozást indított az Elios Zrt. ellen. A nyomozást bűncselekmény hiányában lezárták, azonban a Pest Megyei Főügyészséggel és a Nemzeti Nyomozó Irodával szemben komoly aggályok merültek fel az ügy felderítésével kapcsolatban. 

A gyanús pályázati győzelmekkel kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat eredményeként az Európai Bizottság 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta. A vizsgálat közbeszerzési szabálytalanságok sorát tárta fel, többek között az eljárások manipulálása, a résztvevők közötti összeférhetetlenség és csalás gyanúja is bizonyítást nyert. Azonban a kormány végül úgy döntött, hogy nem számol el az EU felé az Elios által megvalósított projektek számláival, így azokat a költségeket végül a magyar adófizetők pénzéből állták. 

Tiborcz István 2015 áprilisában, a vizsgálatok kezdetekor kiszállt az Elios-ból, tulajdonrészét pedig a közbeszerzési piacon szintén rendkívül sikeres Paár Attilaérdekeltségi köréhez tartozó West Hungária Bau Kft.-nek adta el. 2021-ben végelszámolás alá vonták az ügyhöz kötődő két kulcs céget az Elios Zrt.-t és a Sistrade Kft.-t. A nyilvánosságra hozott OLAF jelentésekből ma már kirajzolódik az a külföldön is terjeszkedő (pl. Szlovákia, Szerbia) kiterjedt céghálózat, amely részt vett az Elios-hoz köthető közbeszerzési csalássorozatban, azonban az üggyel kapcsolatban továbbra sem történtek felelősségre vonások.

2014-ben Hadházy Ákos (LMP) hívta fel a figyelmet az Öveges-program visszásságaira. A EU-s programban kémiatantermek kialakítására nyerhettek támogatást önkormányzati fenntartású oktatási intézmények. A TÁMOP-3.1.3-11/1 – A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban megnevezésű, 14 milliárd forinttal támogatott projektben Hadházy Ákos szerint indokolatlan költésekre és túlárazásra is találni példát, de összeférhetetlenség gyanúja is felmerült. Az ellenőrző hatóság 2014-ben minden kifizetést és támogatás felhasználást rendben lévőnek talált. A visszaélések miatt a Miniszterelnökség kezdett vizsgálódni és az EMMI feljelentést tett, de az OLAF is vizsgálatot indított. A korrupciós ügy miatt egy időre a teljes TÁMOP-programot leállította Brüsszel, és a tisztázásig 780 millió eurót, vagyis 241 milliárd forintot visszatartottak. 2016-ban egy írásbeli kérdésre adott válaszból kiderült: a 12 problémás eljárásból 11 oktatási intézménynek összesen 390 milliót kell majd visszafizetnie.

2014-ben indult nyomozás, 2016-ban a Nemzeti Nyomozóiroda bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúját állapította meg. A nyomozást – áttételt követően – jelenleg a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága folytatja 62002-30/2018. bűnügyi számon, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. A nyomozás jelenlegi határideje 2018. július 18., gyanúsított felelősségre vonására az ügyben eddig nem került sor. Az Index szerint a program alatt az EMMI-ben az a Köpeczi-Bócz Tamás volt az EU-s fejlesztéspolitika felelőse, akit végül valószínűleg részben az Öveges-program, részben az Országos Roma Önkormányzat korrupciós botránya miatt távolítottak el a helyettes államtitkári pozíciójából, majd a TÁMOP monitoring bizottságának éléről. Neve a Mengyi Roland-féle Voldemort-ügyben is felmerült. A korábbi, miniszterelnökségi vizsgálatból az is kiderült, hogy a Tender-Network Kft. számos olyan TÁMOP-finanszírozott projektben részt vett, amelyekben aztán a vizsgálat kivetnivalót találtak. A Bánsági Zsófia vezette, Szekszárdon tevékenykedő Tender-Networkkel az is előfordult, hogy egyszerre adott tanácsot az Eliosnak és a pályázatot kiíró önkormányzatnak pl. Hódmezővásárhelyen.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött. 

Időrend:

2012 május: elindul az Öveges-program

2012 szeptember: KLIK megalakul

2014 április és június: Hadházy Ákos a blogján bejegyzést szentel az Öveges-program szekszárdi megvalósításával kapcsolatos visszaéléseknek, amiben megemlíti, hogy azonban ez nem csak Szekszárdot, hanem más, a programban résztvevő városokat is érint

2014 június: Hadházy Ákos feljelentést tesz

2014 november: Emmi vizsgálat, ami megállapítja, hogy 2 milliárd forinttal kell korrigálni a TÁMOP-os elszámolást

2014 december: Emmi feljelentést tesz

2015 augusztus: az Európai Bizottság felfüggeszti bizonyos támogatások (152 milliárd forintnyi) kifizetését az Öveges-program körüli visszaélések miatt

2016 március 31-ei blogposzt: az ügy átkerül a Nemzeti Nyomozóhatóságtól a NAVhoz, mert nem a Nyomozóhatóság hatáskörébe tartozik (nincs hűtlen kezelés és hivatali visszaélés, csak bűnszövetkezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja), 11 esetben találtak büntetőjogi szempontból jelentőséggel bíró kárt, azonban a kamuprojektek mennek tovább

2016 május-június: Rétvári Bence szerint 400 (390 millió) millió forintot használtak fel szabálytalanul

2016 július: az Európai Bizottság megfelelőnek találja a lefolytatott eljárásokat és már nincsenek felfüggesztve a támogatások