K-Monitor Adatbázis

A 2010-es évek egyik legsikeresebb vállalkozása, az Elios Innovatív Zrt. (korábbi nevén ES Holding Zrt. és E-OS Innovatív Zrt.) 2009-ben jött létre. Első évében 8,4 millió forintos árbevételt termelt, 2011-re azonban ez az összeg meghaladta a hárommilliárdot. A céget (illetve jogelődjét) többek közt Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István alapította. Az Elios-féle gazdasági csoda akkor kezdődött, amikor 2010-ben a Közgép energetikai cége, az E-OS részesedést szerzett a vállalatban. Ugyan két évvel később, amikor a Közgép kiszállt a cégből, a lendület kissé megtört, de 2014-ben, amikor Tiborcz István 50%-os tulajdonra tett szert a vállalatban, az Elios ismét közel hárommilliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. Az Elios bevételeinek túlnyomó része uniós finanszírozású projektekből származik, fő tevékenységük led-technológiás közvilágítási rendszerek kiépítése. 

A cég által megnyert közbeszerzések közül többet is az Elios után egy hónappal alapított Sistrade Kft.készített elő, amelynek tulajdonosa Hamar Endre. Hamar 2011 és 2013 között Tiborcz István üzlettársa, 2014-ig pedig - sajtóértesülések szerint - az Elios résztulajdonosa volt, miközben tehát egyik cégével pályázatokat készített elő, másik cégével elindult azokon. A rendőrség 2015 márciusában négy közbeszerzés kapcsán nyomozást indított az Elios Zrt. ellen. A nyomozást bűncselekmény hiányában lezárták, azonban a Pest Megyei Főügyészséggel és a Nemzeti Nyomozó Irodával szemben komoly aggályok merültek fel az ügy felderítésével kapcsolatban. 

A gyanús pályázati győzelmekkel kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat eredményeként az Európai Bizottság 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta. A vizsgálat közbeszerzési szabálytalanságok sorát tárta fel, többek között az eljárások manipulálása, a résztvevők közötti összeférhetetlenség és csalás gyanúja is bizonyítást nyert. Azonban a kormány végül úgy döntött, hogy nem számol el az EU felé az Elios által megvalósított projektek számláival, így azokat a költségeket végül a magyar adófizetők pénzéből állták. 

Tiborcz István 2015 áprilisában, a vizsgálatok kezdetekor kiszállt az Elios-ból, tulajdonrészét pedig a közbeszerzési piacon szintén rendkívül sikeres Paár Attilaérdekeltségi köréhez tartozó West Hungária Bau Kft.-nek adta el. 2021-ben végelszámolás alá vonták az ügyhöz kötődő két kulcs céget az Elios Zrt.-t és a Sistrade Kft.-t. A nyilvánosságra hozott OLAF jelentésekből ma már kirajzolódik az a külföldön is terjeszkedő (pl. Szlovákia, Szerbia) kiterjedt céghálózat, amely részt vett az Elios-hoz köthető közbeszerzési csalássorozatban, azonban az üggyel kapcsolatban továbbra sem történtek felelősségre vonások.

A pécsi Zsolnay-gyár korábban megmentőként ünnepelt szír-svájci többségi tulajdonosa, Bachar Najari szerint egy fideszes érdekkör el akarta venni tőle a porcelánmanufaktúrát. A pécsi városvezetés 2016 júniusában kezdett ügyeskedni a Zsolnay-gyár körül. 2016 áprilisában a NAV szállt ki a Zsolnayhoz, és azt közölte az adóhivatal, hogy költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával indítottak büntetőeljárást. A pécsi önkormányzat erre egy közleményben úgy reagált, hogy “mi már nem lepődünk meg semmin, hiszen már korábban is voltak félelmeink”, és talán végre megérti mindenki, hogy miért volt szükség a gyár védettség alá helyezésére.Május 18-án a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felmondta a Zsolnay 433 millió forintos hitelét, és innentől kezdve felgyorsultak az események.

Azonban hiába hozták létre az önkormányzati Ledina Kft.-t 120 ex-zsolnays dolgozóval, és az MFB hiába adta el a Zsolnay banki tartozását a Fidesz-közeli WHB-nak: felszámolással sem tudták megszerezni a gyárat, mert Bachar Najari kifizette a közel 400 milliós követelést. A terv Pécs jogi képviselője, Szabó Iván szerint az volt, hogy a WHB feltőkésíti az önkormányzati Ledina Kft.-t, amely majd üzemelteti a felszámolás alá került Zsolnay-gyárat. A többségi tulajdonos, Bachar Najari azonban kifizette a Zsolnay tartozását, a WHB tulajdonosa, Paár Attila pedig a botrány miatt kihátrált az együttműködésből. A WHB egyébként cáfolja Szabót: azt állítják, hogy nem volt kapcsolatuk a Ledinával, és csak befektetési céllal vették meg a Zsolnay banki tartozását. (forrás: Átlátszó.hu)

2017 augusztusában a Zsolnay manufaktúra pert indított az MFB ellen, emellett annak a 117 dolgozónak is kártérítést kell fizetnie aki 2016 júniusában felmondott a Zsolnay-gyárnak és az önkormányzati Ledina Kft-ben kezdtek dolgozni. Így noha a Ledina termelődő vesztesége már nem az amúgy is eladósodott Pécset terheli, ebben az ügyben az esetleges 30 milliós kártérítést az önkormányzat állhatja, ez azonban hűtlen kezelés gyanúját is felveti. 2018-ban a jogerős ítélet is megszületett, miszerint kártérítést kell fizetnie a 117 dolgozónak, összesen 20 millió forintot.