Egy 54 éves katari üzletember alig egy hete alapított cége jelentkezett be a pesti belváros szívében, az Erzsébet híd pesti oldalánál, a Váci utca sarkán működő Buddha-Bar luxusszálló épületének megvásárlására. A tulajdoni lapon található bejegyzés szerint Budapest egyik legdrágább ingatlanára, a Klotild-palotára Nabeel Ali bin Ali Al Meslemani tett vásárlási ajánlatot. Az épület tulajdonosa eddig az olasz Beghelli család cége volt.
Péntek estére hivatalossá vált, hogy a kínai Huawei néhány nappal ezelőtt Kanadában letartóztatott pénzügyi vezetőjét, a cégalapító lányát, Meng Van-csóut csalással gyanúsítják a hatóságok - írja a BBC.
Carlos Ghosn a csőd széléről a világ legnagyobb autóipari szövetségévé tette a Renault, a Nissan és a Mitsubishi hármasát, a szektor egyik legfontosabb topmenedzsereként tartották számon, Japánban pedig kifejezetten sztárként kezelték. Egészen november 19-ig, amikor a tokiói ügyészség emberei a reptéren felsétáltak magángépére, és bekísérték az előzetesbe, 5 milliárd jenes csalás gyanújával. A Nissan meacuplázik, és azt állítja, hogy a diktatórikus Ghosn meglopta a céget. A sztorinak azonban van egy mélyebb szála: Ghosn egyesíteni akarta a három céget, ám a Nissannak ez nem nagyon tetszett, mert a jelenlegi tulajdoni rendszerben ezzel a Renault hűbéresévé válnának.
Kedden számoltunk be arról, hogy Orbán Viktor kínai látogatása alkalmával arról értekezett, hogy vannak olyan dolgok, amiket érdemes átmenteni a kommunizmusból, mert ma is működnek. A rövidke interjú azonban nemcsak ezért érdekes: a videón a háttérben feltűnik valaki, aki az elmúlt években rendszeresen mozog együtt Orbánnal. Minden jel szerint Adnan Polatról lehet szó, aki Erdoğan török elnökkel is jó kapcsolatot ápol, és akiről a Narancs is többször írt.
Eddig csak arról írt a sajtó, hogy a Centrál Kávéház egy Erdoğan-párti családhoz került – noha a fölötte lévő teljes klasszicista irodaházat már tavaly megszerezte Hasan Özyer politikus-üzletember. A Ferenciek terét szegélyező exkluzív palotákból a törökök mellett arab befektetők is csemegéznek.
Orbán Viktor gyakran emlegeti kormányának jó kínai kapcsolatait, és az úgynevezett „Keleti nyitás” politikájának fontosságát. A Brüsszel-ellenes szabadságharc közepette az uniót is előszeretettel bosszantja azzal, hogy hangsúlyozza: olyan gazdag és hatalmas illiberális barátai vannak, mint Peking. Eközben azonban a számok nem azt mutatják, hogy Kína valóban Magyarország segítségére sietne egy pénzügyi zavarban. Az elmúlt években beígért hitelekből és óriási beruházásokból egyelőre nem lett semmi, és a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának felújítása sem indult meg. A Vsquare.org projektje keretében az Átlátszó annak járt utána, vajon miért nem érnek ide a Peking által ígért összegek, és eközben Orbán Viktor miért henceg továbbra is a szoros kínai-magyar barátsággal.
Meglepetést tartogattak a múlt héten a londoni Chelsea-Videoton meccset néző Orbán Viktorról készült felvételek. A miniszterelnök balján ülő török üzletember, Adnan Polat 2005 óta Orbán jó barátja, és az azóta eltelt több mint egy évtizedben a török-magyar kapcsolatok kulcsfigurája lett. Ám a szoros kapcsolatra sokáig nem volt bizonyíték, és csak elvétve jelentek meg közös fotók Orbánról és Polatról. Ma már nincs titok, Polat központi szerepet kapott: ő nyitotta meg kedden a török-magyar üzleti fórumot, amelyen Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan elnök is részt vett. Ugyancsak Polat vezette körbe Gül Baba frissen felújított türbéjében a két állami vezetőt.
Bár ma már kevésbé hangsúlyos eleme a magyar külpolitikának a keleti nyitás, a kormány azért a mai napig nem sajnálja a pénzt és a politikai tőkét, hogy a befektetések és kereskedelmi lehetőségek reményében építse az ország keleti kapcsolatait. Ehhez képest gazdasági szempontból a keleti nyitással egyedül Ázsia járt jól: a a térséggel szembeni kereskedelmi hiányunk tartósan magas maradt. Ez persze nem magyar betegség, egész Európára igaz. Ám a magyar külpolitika azzal, hogy Ázsiának gazsulál, Európa és saját gazdasági érdekei ellen dolgozik.
Korrupció: 15 év börtönre ítélték a volt dél-koreai elnököt
Tizenöt év börtönbüntetésre ítélte egy dél-koreai bíróság pénteken az ország volt elnökét, Ri Mjong Bakot, akit egyebek mellett vesztegetés, sikkasztás és hatalommal való visszaélés miatt fogtak perbe.
Az épület reprezentációs célokat fog szolgálni, üzemeltetése évi 28,5 milliót vihet el.
