Talán közösen mentek nyaralni? Nem! Odarendelte őket Soros György? Ugyan már! A válasz ennél sokkal prózaibb. Mindenesetre Volner János Jobbik-alelnöknek nem sok oka lehetett panaszra, hiszen a Maldív Köztársaságban lezajlott választást megfigyelő delegáltak közt volt dr. Csáki Mariann is, akit a barátnőjeként emleget a kormánysajtó.
Furcsa hír jelent meg az azeri állami hírügynökség internetes oldalán a nyár közepén: Magyarország és Azerbajdzsán kölcsönösen kereskedőházat nyit egymás területén. A hír azért különös, mert Magyarországnak 2012 óta van kereskedőháza Bakuban, amit a kormány a 24.hu értesülései szerint a többi kereskedőházzal együtt épp bezárni készül. Amikor megpróbáltuk kideríteni, mi folyik itt, belebotlottunk az azeri kereskedőház vezetőjének önéletrajzába, amiből kiderült: a magyar kormányt nem mindig zavarja, ha valakinek CEU-diplomája van, illetve a mostanában hevesen átkozott Soros-féle Nyílt Társadalom Intézetnél is dolgozott.
A rendőrség sajtóértesülések szerint ezúttal a Bezeq távközlési vállalat korrupciós ügyével összefüggésben faggatta az izraeli miniszterelnököt.
Törölték az állami Exim Bank zálogjogát a budai XI. kerületben új városrészt építő Kopaszi Gát Kft. cégpapírjaiban. A Cégközlöny szerint már csak a katari befektetőnek, a Constellation Hungary S.A.-nak tartozik a beruházó vállalkozás, amelyben egyébként maguknak a katariaknak 40 százalékos részesedésük van. A hitelbiztosítéki nyilvántartásban ugyanakkor még szerepelnek az Exim Bank jogosultságai, így a 16,6 milliárd forintos tartozás. Nemfizetés esetén a katariakra szállhat a tulajdonostársak számos lízingszerződése, így például a kontraktus a Budapesti Rendőr-főkapitányság ingatlanjainak lízingeléséről. A Kopaszi Gátban a meghatározó tulajdonos a kormányfő barátja, Garancsi István.
Az Átlátszó írta meg először, hogy Tiborcz István cégcsoportjához került a Városligeti fasorban lévő Spitz-villa. Az értékes ingatlant a miniszterelnök vejének vállalkozása és a török oligarcha Adnan Polat cége közösen birtokolta. Tiborczék azóta kiszálltak, az ingatlanra nem sokkal ezután 4,5 millió eurós (mai árfolyamon 1,5 milliárd forintos) zálogjogot jegyzett be egy holland bank.
Bár a botrány már több éve tart, az utóbbi hetekben ért eddigi csúcspontjára az 1MDB nevű malajziai befektetési alap körüli korrupciós ügy, miután hivatalosan is meggyanúsították Najib Razak maláj exkormányfőt. Bár Najib mindent tagad, elég nehéz lesz megmagyaráznia, hogyan találhattak többmilliárdnyi készpénzt és elképesztő luxuscikkgyűjteményt lakásaiban, vagy hogy miért járt mintegy egymilliárd dollár a bankszámláin. Nem csak az ellopott pénz mennyisége elképesztő, a sztorit színesíti, hogy Hollywoodtól kezdve a svájci bankokig mindenki nyakig benne van.
Szintet lépett a dinasztikus uralom Törökországban, ahol az előző hónapban még erősebb elnöki hatalommal újraválasztott Recep Tayyip Erdogan saját vejét jelölte pénzügyminiszternek. Új kormányában várhatóan ez lesz a legfontosabb pozíció. (Sőt, az elnöki vő kedvéért összevonják a korábbi államkincstári és pénzügyi tárcákat, amivel egy még nagyobb csúcsszervet hoztak létre.)
Razak kormányfőként 2,67 milliárd ringgitet (több mint 180 milliárd forintnak) irányított át a teljes mértékben a kormány ellenőrzése alatt álló stratégiai fejlesztési alaptól, az 1MDB-től saját bankszámláira. A volt kormányfő és az alap is tagadta, hogy bűncselekmény történt, a malajziai ügyészség vizsgálata 2016 januárjában felmentette a miniszterelnököt a vádak alól.
Szó sincs a letelepedési kötvény reinkarnációjáról – állítják a hivatalos szervek, miután Kínában felbukkant egy erre utaló hirdetés. Mindeközben az USA tiltakozik, mert Magyarországon több százan csalással jutottak útlevélhez.
A karzatról nézte a képviselők eskütételét Zaid Naffa, jordán tiszteletbeli konzul, Orbán Viktor miniszterelnök régi jordán üzleti kapcsolata, akiről az Index nyomán tavaly megírtuk: azért nem kaphatott magyar állampolgárságot, mivel a Terrorelhárítási Központ (TEK) 2016-ban kockázatokat tárt fel az átvilágításakor.
