Tavaly nyáron a Direkt36 írta meg, hogy 2018 óta Magyarországon jogvédőket, civileket, újságírókat figyelhetnek meg egy izraeli cég szoftverével. A Pegasus észrevétlenül telepíthető a telefonokra, hozzáférhet az azon lévő tartalmakhoz, képes bekapcsolni a hangrögzítőt vagy a kamerát. A kiberfegyverrel több, mint 300 magyar állampolgárt céloztak meg, közülük eddig közel két tucat történetét írta meg a Direkt36. Most megmutatjuk, hogyan zajlottak a megfigyelések időrendben.
A Budapest-Belgrád vasútépítési szerződéssel 2019-ben rekordot döntetne a kormányközeli cégeknél landoló közbeszerzések aránya – csakhogy ez nem is volt közbeszerzés. A megbízást egy 2019-es szerződés rögzíti, amit azonban a szokásoktól eltérően nem egy hagyományos közbeszerzés lefolytatása után írtak alá – derült ki a Corruption Research Center Budapest (CRCB) észrevétele nyomán. A CRCB – miközben frissítette adatbázisát – a Facebook-oldalán jelezte, hogy a jókora összegről szóló megbízást nem találja Közbeszerzési Hatóság (KH) adatbázisában, holott az Európai Unió hivatalos értesítőjében megtalálható (ennek alapján fel is dolgozta a sajtó, amikor nyilvánossá vált). Miután a magyar adatok között mi sem leltük a 750 milliárdos munkát, kérdésekkel fordultunk a hatósághoz, hogy megtudjuk, miért nem szerepeltetik az adatbázisukban az RM International megbízásával végződő eljárást.
Aktív befektetési tevékenységbe kezdett Magyarországon egy, az Orbán-kormány kegyeit élvező s részben általa pénzelt portugál kockázatitőke-kezelő társaság. A részleteket titkolják.
Újabb bankot kebeleznek be a választások előtt a kormánykörök: ezúttal Tiborcz István, a kormányfő veje száll be a magyar piacon egyedülálló, digitális modellt követő Gránit Bankba, amely erejéhez mérten eddig is hitelezte a köreit.
A köztársasági elnök testőrsége, államtitkár, a kormány politikai ellenfelei és független újságírók ellen is bevetették Magyarországon a Pegasus nevű kémfegyvert, amelyet csak bűnüldözési céllal lehetne használni. Összefoglaljuk, mi derült ki nyár óta az év egyik legnagyobb botrányáról.
Hiába indított pert a Transparency International Magyarország a 180 milliárdos lélegeztetőgép-szerződés részleteiért, a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt állítja, nem rögzítettek adatot arról, ki ellenőrizte, hogy egy maláj cég legyen a közvetítő, ki döntött a szerződésről, egyáltalán milyen kiválasztási eljárás volt. Az sem derült ki, hogy több millió dollárt miért nem a közvetítő cég, hanem a vezetője saját számlájára kellett utalni.