K-Monitor Adatbázis

A hvg.hu és a Transparency International Magyarország másodfokon megnyerte azt az adatigénylési pert, amely arra irányult: adják ki a Budapest–Belgrád vasút 5 millió forint feletti szerződéseit. Az állami cég Szijjártó Péter döntésére hivatkozva titkolta volna az adatokat, sikertelenül. Az adatokat 15 napon belül kell elküldeniük, ha nem, akkor az ügy a Kúrián folytatódhat.

A 2017-es, több százmilliós rablás elkövetői utáni nyomozás több mint 4 és fél éve folyik, de gyanúsított még mindig nincs – derült ki a belügyminiszter és a legfőbb ügyész közléséből.

Jól felépített stratégia mentén egy Ganz-gyár tulajdonosa lett az OTP Banktól Mészáros Lőrinchez pártolt bankár, Barna Zsolt. A nemzeti iparfejlesztés ürügyén sorra születnek az állami hátszéllel, állami megbízásokon hízó kormányközeli vállalatok.

Egyetlen szóval sem említette a külügyminisztérium a zárszámadásban a tavalyi botrányos és túlórázott lélegeztetőgép-beszerzést, mintha az meg sem történt volna. Nem tudni mire költött tavaly a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 517 milliárd forintot, a tárca 113 oldalas költségvetési beszámolójából ez nem derül ki. Ez azért különös, mert tavaly a külügy munkatársai több száz milliárd forint értékben vettek túlárazott és sokszor használatlan (non-invazív), illetve szükségtelen lélegeztetőgépeket. A hírek szerint mintegy 20 ezer darabot szedtek össze végül a kormány portyázói, miközben ennek tizedét képes ellátni kiszolgáló személyzettel a magyar egészségügy. A kormány és a külügy az elmúlt egy-másfél évben kitartóan hallgatott a kínos részletekről, azzal hárították el az érdeklődőket, hogy a pénz nem számít, ha emberéletről van szó.

Legyen szó hulladékgazdálkodásról, kaszinóról, vasútvonalról vagy atomerőműről is, a NER-oligarcháknak áll a zászló. A kormány ugyanakkor a jövő év tavaszán lejáró kormányzati ciklust átívelve hozza helyzetbe Mészáros Lőrincet, Garancsi Istvánt és társaikat.

Hamarosan megindulhat a fővároson belüli vasúti pályák attraktív városi gyorsvasúttá fejlesztése. A beruházás fontos és különleges, de nem látni, miért kerül az agglomerációs vasúti stratégiában egy éve belőtt összeg háromszorosába.

Homlok Zsolt új cége esélyes lehet arra, hogy megbízást kapjon a kínai hitelből készülő Budapest–Belgrád vasútvonal építésén.

A nyolcadik leggazdagabb magyar hadiipari vállalkozása sokmilliárdos céggé kerekedett.

Gőzerővel folynak a munkálatok a szerbiai szakaszon, de számos a kérdés, és nincs mindegyikre válasz.

Az Orbán-bányáktól kezdve a kínaiakkal vasutat építő Mészáros-cégen át a Covidon megtollasodó haszonlesőkig még a járvány évében is mesés bérek és persze osztalékok születtek a kormánybarát cégeknél, ám nem jellemző, hogy egyszerű munkavállalóikat is jól megfizetik.