language

Helyek:

Ázsia highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [35]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>

517 milliárd forinttal nem akarnak elszámolni Orbánék

Egyetlen szóval sem említette a külügyminisztérium a zárszámadásban a tavalyi botrányos és túlórázott lélegeztetőgép-beszerzést, mintha az meg sem történt volna. Nem tudni mire költött tavaly a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 517 milliárd forintot, a tárca 113 oldalas költségvetési beszámolójából ez nem derül ki. Ez azért különös, mert tavaly a külügy munkatársai több száz milliárd forint értékben vettek túlárazott és sokszor használatlan (non-invazív), illetve szükségtelen lélegeztetőgépeket. A hírek szerint mintegy 20 ezer darabot szedtek össze végül a kormány portyázói, miközben ennek tizedét képes ellátni kiszolgáló személyzettel a magyar egészségügy. A kormány és a külügy az elmúlt egy-másfél évben kitartóan hallgatott a kínos részletekről, azzal hárították el az érdeklődőket, hogy a pénz nem számít, ha emberéletről van szó.

Varga Mihály elárulta, miért nem vizsgálja ki Szijjártóék méregdrága lélegeztetőgép-bizniszét

A veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet alapján a minisztériumok és állami szervek egyedi mentesítéssel kihagyhatták a közbeszerzési eljárást, ha a koronavírus elleni védekezéshez vásároltak valamit – de ekkor is be kellett kérniük három árajánlatot a beszerzés előtt. Azt pedig csak kivételes sürgősséggel tehették meg, hogy egy adott céget közvetlenül is felkérjenek az ajánlattételre. A kormányrendelet értelmében az egyedi mentesítéssel kötött szerződések szabályosságát az államháztartásért felelő miniszter ellenőrzi, utólag.

Hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést Szél Bernadett a Budapest-Belgrád vasútépítés miatt

A független képviselő szerint a kínai kommunista párt diktál a Fidesznek.Szerinte már most is bőven fizetjük „a Fidesz és a Kínai Kommunista Párt nászajándékát”: a kormány épp 82 milliárd forintot csoportosít át a projektre az idén eredetileg betervezett 61 milliárd forintos kiadáson felül, vagyis csak 2020-ban a kormány csak erre a beruházása 143 milliárd forintot szán – írta Szél.

Kétmilliárd dolláros szerződést kötött Mészáros cége a Budapest-Belgrád-vasútvonalra

Az alvállalkozók közt pedig feltűnik a Huawei, valamint majdnem a teljes Mészáros-család.

Referencia-vasút Kínának

Csendben aláírták a kivitelezési szerződést, megigényelték a kínai hitelt, és várják, hogy elkezdhessék a soha meg nem térülő Belgrád-Budapest vasútvonal építését.

A kormány Adnan Polatban látja a jövőt

Megérkezett a KKM válasza arra kérdésre, miért csak az Orbán Viktor barátjaként elhíresült török üzletember külföldi kereskedőházát tartja fenn a kabinet.

Orbán terrorátvilágításon megbukott arab üzletembere is ott volt a Házban ezen a jeles napon

A karzatról nézte a képviselők eskütételét Zaid Naffa, jordán tiszteletbeli konzul, Orbán Viktor miniszterelnök régi jordán üzleti kapcsolata, akiről az Index nyomán tavaly megírtuk: azért nem kaphatott magyar állampolgárságot, mivel a Terrorelhárítási Központ (TEK) 2016-ban kockázatokat tárt fel az átvilágításakor.

A Naffák, Orbánék és a "titkos" menekültek

A nemzetbiztonsági kockázat ellenére kitartóan lobbizott Orbán „közvetítőjének” Semjén Zsolt, és a TEK nem véletlenül keveredett az ügybe; a kormány nem tud elszámolni 1300 menekült befogadásával, így csak annyit mond: ezek nem Brüsszel migránsai – áll a nemzetbiztonsági és külpolitikai bál.

Drága és fölösleges vasút épül Kína kedvéért

A belgrádi vaspálya építésénél másodlagos szempont a gazdaságosság. A megtérülést is magába foglaló tanulmányt titkosították.
Találatok: [35]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>