K-Monitor Adatbázis

Újító gondolatok helyett központosítás – így összegezhető L. Simon Lászlónak a Nemzeti Múzeum vezetésére beadott pályázata, amelynek tanúsága szerint főleg a harmincas évek újraértékelése vonzza.

Személyes, presztízs- és hatalmi okokból rázta össze a múzeumi szférát a hatalom, miközben a gigantikus épületek és a lenyúlás vonzóbbak számára, mint a tartalom.

Ha nem is egészében lakott jól, de nagy adagokat sikerült bekebeleznie a magyar kulturális szférából. A Nemzeti Együttműködés Rendszere fennállásának tizedik évfordulóján számvetést készítettünk arról, hogy a színház, filmművészet, képzőművészet, irodalom területén milyen szimbolikus területfoglalásokat hajtott végre a Fidesz-kormány, és hol próbálkozott sikertelenül.

Kétmilliárd forintot költött el 2015 óta a magyar adófizetők pénzéből az Egyesült Államokban a Magyar Foundation of North America (MFNA) nevű nonprofit szervezet. Az állami támogatás hivatalos célja az, hogy az amerikai bejegyzésű alapítvány a magyar kultúrát népszerűsítse Amerikában, kapcsolatot tartson a magyar származású amerikaiakkal, illetve a magyar-amerikai kapcsolatok szorosabbra fűzésén dolgozzon.

Számos projekt, és hosszú évek közös munkája alapozta meg Habony Árpád és Baán László személyes jó viszonyát. A fideszes háttérember cége állítólag még a Szépművészeti Múzeum igazgatói pályázatánál is besegített, ezért nem csoda, hogy amikor szükség volt rá, Baán sem maradt hálátlan, a múzeum ingyen adta a lakodalmához a reneszánsz termet, és majdnem ingyen a kölcsönfestményeket.

Négy év alatt 30 milliárd forintos keretösszeget költhet el műkincsvásárlásra a Magyar Nemzeti Bank, amely programból régi fideszesek és állami vezetők juttatására is marad pénz. Az értékbecslő szakma elitje pedig szokatlan módon társadalmi munkában dolgozik. A Nemzeti Értéktár Program titkai.