Lezsák Sándor alapítványa milliárdokból épít rekreációs központot Lakiteleken: jurtatábor, barlangfürdő is lesz a területen, a footgolf pályát most adták át. Mindezt a szegedi Fidesz lehetséges polgármester-jelöltjének cége építi, a Szeged-Csanádi Egyházmegyétől kapott területen.
Az Elios-botrány kulcsszereplője, a Tender Network bedolgozott a Hadházy Ákos által régóta szemmel tartott „Humánszolgáltatások fejlesztése” elnevezésű uniós projektbe is. A sztártanácsadó ezúttal Rákócziújfalunak segített, de más tanulságok is kiderültek a képviselőnek küldött válaszokból.
Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]
Vádat emeltek hat ember, köztük Kőrös Gusztáv Tibor egykori DK-tag, volt országgyűlési képviselőjelölt ellen vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt.
A legnagyobb orosz kereskedelmi bank adott hitelt és az orosz „kémbankként” emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank nyújtott garanciát a Mélykúton megépült víziszárnyas-feldolgozóhoz. Orbán Viktor a magyar modellt méltatta az üzem átadásakor, és azt mondta, valahogy így képzeljük a jövőt. Vajon mitől ilyen izgalmas Oroszországnak a magyar pecsenyekacsa?
Sérelmezte Mélykút polgármestere, hogy a település kerékpárútépítéséről írtunk, szerinte a belterületi utak mindig drágábbak. Számos közbeszerzést átnéztük, de még a sokkal magasabb műszaki tartalommal készülő friss beruházások is olcsóbbak, mint a mélykúti járdaszélesítés.
Még 2015-ben adták át a mélykúti kerékpárutat, amit 1345 méter hosszan 199 millió forintért építettek meg. Az már csak a sajtóközleményből derült ki, hogy ezért a pénzért valójában járdákból lett kerékpár- és gyalogút, miközben a zavaró oszlopokat is arrébb rakták egy méterrel. Szeged határában ennek töredékéből épült valódi kerékpárút.
Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben sokat ígért a megyei jogú városoknak, egyebek között azt, hogy 2018-ig minden magyarországi autópálya eléri az országhatárt. A határidő lejárt, és még mindig van olyan beruházás, amelyik el sem kezdődött. Az azonban már látszik, hogy kik járhatnak jól a Modern Városok Program útépítéseinél.