Lehetséges, hogy a börtönben fogják megtartani a jelenleg előzetesben lévő kunszentmiklósi képviselő esküjét. A bíróság ugyanis várhatóan nem fogja engedélyezni, hogy a képviselő lakóhelyén tartsák meg az eseményt. Mivel az esküt csak a képviselő-testület jelenlétében lehet letenni, ezért a többi képviselőnek kell majd bevonulnia a börtönbe. A férfit csalással és vesztegetéssel vádolják, de a vádiratban az is szerepel, hogy fajtalankodni akart két fiatalemberrel. A kunszentmiklósi polgármester minden követ megmozgat a képviselő érdekében.
A most elkészült vádirat szerint már azzal is vádolja az ügyészség a kunszentmiklósi képviselőtestületben mandátumhoz jutott egyik - fideszes - képviselőt, hogy orálisan akarta kielégíteni azokat, akik az általa vezetett egyesületben szerettek volna polgári szolgálatos katonák lenni. Az eredeti vádak M. Árpád ellen vesztegetés és csalás.
Az Országgyűlés 1993. május 25-én vitatta meg a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat vitája a kivételes és gyorsított törvényhozói eljárás keretében zajlott le. A viták során a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság ülésén a törvényjavaslatot a képviselők részletes vitára alkalmatlannak találták, és a kilenc tagból mindössze ketten szavaztak rá igennel. Az ellenzéki pártok képviselői kétségeiket fejezték ki, mert szerintük a zárjegyragasztás (és annak ellenőrzése) révén komoly eredményeket nem lehet elérni a szesz-, kávé- és dohányjövedék behajtásában. Alkotmányjogi kifogásaikat is hangsúlyozták, amelyek szerint "akár az üzemanyag színének személygépkocsin belüli ellenőrzése, akár a háztartási tüzelőolajjal működő fűtőberendezések létezésének magánháztartásokon belüli ellenőrzése személyiségi jogokat súlyosan sértő hatósági lépés". Az Országgyűlés Ügyrendi Bizottsága a törvényjavaslat ülésnapján a 10 594-es ügyiratszámon eljuttatta állásfoglalását a honatyákhoz arról, van-e jogkövetkezménye az elutasításnak. A bizottság megállapította, hogy "a kivételes eljárásban tárgyalt javaslatok vitája során a kijelölt bizottságnak nem kell állást foglalni sem a javaslat általános vitára való alkalmasságáról, sem részletes vitára bocsátásáról. E tekintetben nem vonhatja magához egyik bizottság sem az Országgyűlés plenáris ülésének jogosítványait". A Pénzügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium szakértői megvédték a jövedéki termékek ellenőrzésére vonatkozó tervezett jogszabályokat, és a hatósági eljárásokat alkotmányosnak találták. A bizottsági viták során 139 módosító indítványt vitattak meg, amelyeknek csaknem a felét elfogadták. Nagy vitát váltott ki, hogy mi legyen azokkal a gépjárművekkel, amelyekben az ellenőrzések során színezett fűtőolajat találnak. Dr. Békesi László magát az ellenőrzést is sértőnek találta, inkább a csalás lehetőségének megszüntetését indítványozta. A vita azonban leginkább arról szólt, hogy a gépjárművet ebben az esetben lefoglalják, vagy elkobozzák-e. Végül a bizottság csak a lefoglalás lehetősége mellett döntött. Hasonlóan éles vitát váltott ki a jövedéki engedélyek kiadása is. A bizottság ugyanis nem értett egyet abban az előterjesztővel (dr. Szabó Iván), hogy a jövedéki engedélyek kiadását csak az állami adótartozások fennállása esetén tagadják meg, javaslatuk szerint a társadalombiztosítási tartozások rendezését is az engedélyezés feltételévé kellene tenni. A bizottság legvégül elutasította Futaki Géza (SZDSZ), Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ), és Vince Kálmán (FKgP) arra irányuló javaslatát, hogy a mezőgazdasági kisárutermelők is jogosultak legyenek háztartási tüzelőolaj felhasználására.
A Bács-Kiskun megyei jelentések közül a leghírhedtebb Katyják János volt kiskunhalasi rendőrkapitányé, aki szinte rutinszerűen jegyzett fel eseményeket feletteseinek a közéleti emberek megyei szerepléseiről: "Közbevetőleg jelentem, hogy tavasszal, a választások előtt Kiskőrösön volt egy találkozó, amely kampánygyűlés volt. Ezen részt vett Orbán Viktor. A társaságban a megye vezető olajmaffiózói voltak, többek között Stadler, Kakuszi, Szűcs, Halász István, Kemény Gábor és Sepsi László. Az olajosok támogatásukról biztosították Orbán Viktort." A jelentésben szereplők neve és "munkásságuk" története fellelhető a koronatanú nyilvános olajbizottsági jegyzőkönyvében, valamint az ügyészségen tett vallomásaiban is. A rendőri jelentések megállapításokat és viszonyokat nem taglalnak, holott többségüknél szükség lenne erre. Mert bár tény, hogy Orbán Viktor 1994. február 18-án járt a kunmadarasi volt szovjet katonai reptéren, ahol óriási mennyiségű olaj tárolása és mozgatása folyt, de mindezt kampányidőszakban tette, a helyi polgármesterjelölt, dr. Kemecsi Imre kérésére, aki a reptér tulajdonjogának mihamarabbi rendezéséért lobbizott. Hasonlóan kétes értelműek azok a rendőri jelentések is, amelyek arról tudósítanak, hogy a legutóbbi választás két fordulója között Pintér Sándor egy Lajosmizse melletti, zártkörű rendezvényen tárgyalásokat folytatott a szocialista párt vezérkarával. A résztvevők azonban ezt az állítást nevetségesnek találták. Ugyanis csupán Kocsis István, az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese tartotta ott születésnapját, Pintér Sándor pedig az OTP Bank igazgatósági tagjaként volt jelen, hiszen Kocsis szintén igazgatósági tag volt a banknál. Az egyik meghatározó szocialista politikus szerint "lényegében ez volt Pintér utolsó hétköznapi megmozdulása, mielőtt belügyminiszter lett".
Az egykori olajbizottság elnökét, Pallag Lászlót hallgatták meg a bíróságon Nógrádi Zsolt ügyében. Pallag azt állította, hogy a volt olajtanún kívül másoktól is hallott az olajmaffia és politikusok kapcsolatáról, de erről részleteket nem árult el a bíróságnak. Nógrádi ellen hamis vád miatt folyik eljárás, ugyanis több politikusról azt állította, hogy kapcsolatot tartottak az olajmaffiával.
Öt év hat hónap börtön- és kétmillió forint pénzbüntetésre ítélte első fokon a Bács-Kiskun megyei bíróság Stadler Józsefet. Azt a vállalkozót, akit stadionépítőként, műgyűjtőként, szépségverseny-szervezőként és a legnagyobb öszegű hazai váltságdíj kifizetőjeként is megismerhetett az ország.
Ma valószínűleg ítéletet hirdetnek Stadler József ügyében. A vállalkozót többek között különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalással, adócsalással, magánokirat hamisítással és a számviteli fegyelem megsértésével vádolják.
A Világgazdaság a múlt héten egy rövid írásban nyilvánosságra hozta: több száz hasonló iromány létezik.
Adócsalás miatt 1 év 3 hónap börtönre ítélt ma egy 42 éves zamárdi férfit a Kaposvári Városi Bíróság.
