K-Monitor Adatbázis

A falusi “gazdaságfejlesztés” újabb gyöngyszemét láttam Tataházán. Egy újabb, teljesen...

Hadházy bejegyzése szerint Bácsszőlősön 45 millió forint uniós pénzből újították fel a rendelőt és az orvosi szolgálati lakást. A faluban nincs orvos, rendelésre csak kétszer két órában jár át egy orvos 8 kilométerről. Hadházy azt írja, ezért „a fideszes polgi így úgy gondolta, a legjobb, ha ő illegálisan beköltözik a felújított kecóba”.

Az 1,3 milliárd uniós támogatással megtoldott „kutatóintézetnél” csupán az ügyvezetők és a tulajdonosok voltak bejelentve, egyéb munkavállalók, vagy kutatók nem.

Megint lezártak egy kormányközeli szereplők ügyében indított nyomozást, tanulságos indoklással. A NAV nyomozói annak ellenére nem találtak semmi gyanúsat Orbán Viktor fogorvosa, Bátorfi Béla uniós támogatásból épült kutatóintézetének ügyében, hogy annak soha nem volt egyetlen munkatársa sem, csak két vezetője. Soha nem posztoltak ki kutatási eredményt, és mások sem írtak róluk soha. Amit viszont biztosan tudunk: az elnyert közpénzből Kecskeméten 3 emeletes irodaházat építettek.

A legújabb “kurzusműhely”, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet még csak most születik, de számos elődje már évek óta építgeti önmagát az Orbán-kormány szolgálatában. Állami pénzből kutatnak őstörténetet, nemzetstratégiát, magyarságot, lényegében bármit: múltat, jelent és jövőt. Némelyik komolyan vehető munkát is végez, mások tényleg csak bohócok a politika színpadán.

Négycsillagos kastélyszállónak, wellness-központnak, pezsgőpincészetnek és borászatnak kellene lennie a Somogy megyei Lengyeltóti közepén, az egykori Zichy-kastélyban. A létesítmény ehelyett lelakatolva, üresen áll. Pedig a Viktória Sziget Kft. 240 milliós uniós támogatást nyert el az átalakítására. A társaság azonban becsődölt, a projektből pedig semmi sem lett. A létesítmény kálváriája azonban itt nem ér véget. Először az önkormányzat, majd egy egyszemélyes kft. vette meg az ingatlant, nem tudni, milyen céllal. Videóriport.

Miért épülnek sorra záportározók egy félsivatagban? Ráadásul homokgáttal, úgy, hogy az esővíz-elvezető csatornák sincsenek bekötve? Hát az uniós támogatás miatt. Tíz éve még minden falu játszótérre pályázott, hat éve a kilátó volt a sláger, mostanság pedig a záportározók futnak nagyot. Történet egy kétszázmilliós gödörről, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park területén ástak, és amelynek még érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye sincs. Az elmúlt években legalább 14 víztározó vagy záportározó épült az alföldi Homokhátságon és környékén, ahol már három éve nem esett komolyabb eső. A tájegységet az ENSZ 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősítette. Ez azonban nem zavarta a települések vezetőit, akik a belvíz és a villámárvizek megelőzésére hivatkozva pályáztak uniós pénzre. A természetvédők szerint a zsombói uniós projekt több kárt okozott, mint hasznot.

Hátrányos helyzetűek felzárkóztatására nyert 75 millió forintot Kalocsa Város Önkormányzatának Szociális Központja. A programra kapott pénz kifizetése az Átlátszónak küldött iratok szerint 2021 márciusában megkezdődött, a koordinátor önkormányzati dolgozók és a vezető kapott fizetést. A célcsoport – vagyis a romák, nehéz helyzetben élők – egy gyors közbeszerzés után idén nyáron örülhettek egy kicsit.

Magyarországon Európai Uniós forrásból valósult meg az, „Ifjúsági Garancia” elnevezésű pályázat (GINOP), amelynek célja az volt, hogy a munkanélküli fiataloknak segítséget nyújtsanak a tanuláshoz és az elhelyezkedéshez. A lap utánajárt a projektnek Bács-Kiskun megyében, és olyan kiadásokat talált, amelyek felvetették a kérdést, hogy az uniós állampolgárok adója biztosan megfelelő helyre került-e.

Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét, Agócs Jánost két hete bilincsben vitték el a rendőrök, miután tetten érték egy kecskeméti csárdánál, hogy pénzért próbálta eladni az elnöki posztját. Kitalálni se lehetne olyan jelenetet, ami ennél plasztikusabban fejezi ki a 90-es években megalkotott kisebbségi önkormányzati rendszer lehangoló valóságát. A romák hivatalos képviseleti szerve sosem kapott politikai eszközöket, így valódi alkupozícióba se kerülhetett soha a többséggel szemben. Tét nélkül a működése értelmezhetetlen önkormányzatként, az ott ennek ellenére politikai karrierrel próbálkozók pedig, ahogy az elmúlt évtizedekben rendre bebizonyosodott, többnyire alkalmatlan és gyakran emberileg is gyenge figurák.