K-Monitor Adatbázis

Itthon és a Kárpát-medence magyarlakta területein folyt az építkezés, több ezer templom újult meg. HVG-Ténytár.

Hiányoznak még engedélyek Paks ll. megépítésére, de a kormány dolgozik a megoldáson, melyen Mészáros Lőrinc és társai már biztosan nyernek.

Amit tud, visz a kormánypárt, most éppen a POSZT-ot cseni el Pécstől. De nem csak az ellenzéki településeket bünteti. A már több százmilliárd forintra rúgó vásárlások, beruházások, kiszervezések, "megmentések" adandó esetben a hatalomátmentést is szolgálhatják.

Fellegi Tamásék 1,5 milliárdot kaptak szállodafejlesztésre az átláthatatlanul osztogatott turisztikai támogatásokból. A Lázár János felügyelte Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. is hozzájutott 840 millió forinthoz a Hotel Nonius megújítására, egy szolnoki hotelre pedig négy milliárd közpénzt adtak. És fideszes önkormányzatok sora is jelentős összeghez jutott.

Nagydorog polgármestere nemrég bejelentette, hogy 381 millió forintból építhetnek egy orvosi szolgálati lakást, ám a Miniszterelnökség megkeresésünkre egyelőre nem adott információt a 2020-as nyertes pályázók listájáról, ahogyan arról sem, miért ilyen drágák ezek a vidéki házak. 2019-ben 13 házra több mint 3 milliárd forintot biztosított az állam, azaz átlagban nagyjából 230 millió jutott egy beruházásra.

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]

Miután az OLAF szabálytalannak ítélte az Elios-lámpacseréket, a kormány visszavonta a támogatási igényt. Így az adófizetők finanszírozzák a korrupt beruházásokat.

Alig volt olyan ellenzéki önkormányzati képviselő, aki időben tudhatta, hogy a városa Tiborcz Istvánékkal akar közvilágítást fejleszteni. A képviselő-testületek többsége nem szavazhatott arról, hogy kivel szerződjön a település, ők csak az eredményhirdetés után szembesültek az Elios győzelmével. Vagy még akkor sem.

Az Átlátszó adatigénylését Szekszárd az OLAF-ra hivatkozva megtagadta, Jászberény, Szolnok és Zalaegerszeg pedig azt válaszolta, hogy megkérdezik Polt Pétertől, hogy kiadhatják-e az EU csalás elleni hivatalától kapott levelet a települések közvilágítási projektjeinek vizsgálatáról. Kilenc település semmit nem válaszolt az adatigénylésünkre.

Tiborcz István egykori cégével kapcsolatban jelenleg az OLAF-vizsgálat által érintett közvilágítási ügyek vannak napirenden, de akadt olyan közbeszerzése is, amit nem vizsgált az Európai Csalás Elleni Hivatal. Ennek egyszerű oka van: nem EU-s pénzből történt a beruházás. Ugyanakkor a pécsi LED-es közvilágítás kiépítésének a tendere kapcsán találtunk több olyan tényezőt is, amilyet az OLAF kifogásolt az Elios által más nagyvárosokban nyert közbeszerzéseknél.