K-Monitor Adatbázis

Idén júniustól, szezonkezdettől kellett volna üzemelnie a balatonszemesi Hullám utcai szabadstrandon „két szabadstrandi, szezonális mellékhelyiségnek, amely a családbarát és a mozgássérült igényeket is kielégíti, és amelynek tervezése a csatolt elvárások figyelembevételével a strand méretéhez és a rendelkezésre álló költségkerethez igazítva történt”. Nem sikerült az időpontot tartani, de a minőséggel és az árral is vannak problémák.

Idén tavasszal véget ért a Club Aliga harminc éve tartó Csipkerózsika-álma: az egykori pártüdülő épületeinek többségét elbontották. A terület tulajdonosa, az Appeninn Nyrt. egyelőre csak csepegteti az információkat arról, hogy a kormányzati támogatású nagy turisztikai fejlesztés hogyan alakítja át a különleges múltú területet. Az értékes épületállomány megmaradt részének jövője elég bizonytalannak látszik, a strandot viszont szabadon tartanák. Aliga kivételesen izgalmas és fontos helyszíne volt a 20. századi magyar történelemnek, nemcsak a szocializmus, hanem az azt megelőző korszakok miatt is: kevesen tudják, hogy a löszfal tövében már Rákosi és Kádár előtt is az ország egyik legkülönlegesebb üdülőhelye rejtőzött. Ahogy annyi mást, végül ezt sem sikerül az utókornak megőrizni.

A majdnem 16 ezer soros kimutatás első 26 helyezettje, azaz a jelentkezők 0,16 százaléka vitte el a 2018–2020-ban lekötött szállás-, élménypark- és strandfejlesztési források – a már emlegetett 300 milliárd forint – felét. Az első nyolcvan versenyzőhöz, vagyis az igénylők fél százalékához pedig 205 milliárd forint, a teljes támogatási összeg bő kétharmada jutott. Mindez azért is szürreális, mert a kormányzat eredetileg azt kommunikálta, hogy 2030-ig fog elkölteni 300 milliárdot szálláshelyfejlesztésre, nem pedig három esztendő alatt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ömlesztett Kisfaludy-listákra a strand-, fürdő- és kalandpark-fejlesztési pénzeket is felvitték, tehát egyelőre biztosan nem merült ki teljes egészében a további tíz évre szóló szálláskeret. Ám az biztos, hogy az MTÜ eddig úgy pumpálta ki a vissza nem térítendő támogatásokat a NER-kompatibilis szereplőknek, mintha nem lenne holnap. Miközben a 2019-es járványmentes évről szóló vendéglátóipari-turisztikai elemzésekből egyértelműen kiolvasható, hogy 100-200 milliárd forintból többé-kevésbé meg lehetett volna menteni a Covid-sújtotta ágazat derékhadát.

A balatoni vitorláskikötők közelgő privatizációja előtt megnéztük, milyen érdekcsoportok mozdulhatnak rá az új tóparti lehetőségekre. Egy biztos: a Fidesz, Tiborcz, Mészáros, Garancsi, Csányi tulajdonnevekkel körülírható felsőelit az elmúlt öt évben „körülölelte” a magyar tengert. Jelenleg 42 projekthelyszínt tudhatnak maguknál – országos összesítésben pedig övék a szálloda- és mólófejlesztésre szánt közpénzek kétharmada. Ez konkrétan 138-ból 90 milliárd forintot jelent; utóbbi összegből 63,5 milliárdot hasznosítanak a NER-potentátok a Balatonnál. A kormány a szponzoráció mértékét illetően is gyémántfokozatba kapcsolt: a turisztikai beruházásaik költségének 50-70 százalékát vállalja át. Kis magyar államkapitalizmus, sokadik fejezet.

Közzétették a Kisfaludy-program részeként meghirdetett „nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése” elnevezésű pályázat nyerteseinek névsorát. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 83,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást osztott ki, túlnyomórészt a NER-hez kötődő vállalkozóknak.

Egyedi döntésekre hivatkozva oszt akár több százmillió forintos támogatásokat a Guller Zoltán vezette Magyar Turisztikai Ügynökség. A vissza nem térítendő támogatások megszerzését célzó kérelmek közös jellemzője, hogy azokat nem nyilvánosan meghirdetett pályázati felhívásra nyújtották be. Ilyen „egyedi pályázat” útján nyert több mint 800 millió forintot Zoób Kati divattervező, míg Balatonboglár fideszes önkormányzata több mint egymilliárd forint támogatást igényelt. A Tiborcz István volt üzlettársához köthető bodajki kastély is az eddig titkolt közpénzcsap révén újulhat meg, bár az MTÜ a másfél milliárd forintos támogatási kérelemből egyelőre csak 31 millió forint odaítéléséről tájékoztatott. Több mint nyolcvan hasonló pályázat létezhet, de a turisztikai ügynökség csak annak a hatnak az adatait tette fel honlapjára, amelyekre konkrétan rákérdeztünk.

Igencsak szerencsés az a Balaton-parti befektető, aki közel 3 milliárdos állami támogatással készül felhúzni a Balaland nevet kapott hotelt, luxus lakó- és élményparkot. A kilátást zavaró hatalmas nádas ugyanis egyetlen röpke év alatt megbetegedett és teljesen elhalt. A hatóságok szerint ebben semmi különös nincs, a nádas már csak ilyen: pusztul.