K-Monitor Adatbázis

2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni. Kíváncsiak voltunk, hogy megismétlődik-e a 2010-es pécsi eset, amikor a pénz túlnyomó részét megkérdőjelezhető fontosságú építési beruházásokra költötték. A válasz: igen. Veszprém esetében a kormányzati források szintén háromnegyed részét, 88,5 milliárdból 67,4 milliárdot – csakúgy, mint anno Pécsett – infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét. Miközben a város fideszes polgármestere nem győzi hangsúlyozni, hogy az ő EKF-programjuk nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál. A Veszprémi Főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá: 39 milliárd forintból újíthatja fel a veszprémi várnegyedben lévő épületeket.

A balatonfüredi önkormányzat bő egy hónappal a sportesemény vége után tett közzé három szerződést, amelyekből kiderül, hogy összesen 260,3 millió forintot költöttek lelátók bérlésére, mederkotrásra és hínármentesítésre.

A Balatonon rendezik az úszó vb nyílt vízi számait, a versenyzők a balatonfüredi uszodában melegítenek majd. Az uszoda megépülését évek óta várták a helyiek, a vb miatt pedig a kormány is adott rá 350 milliót. Az építő cég azonban több alvállalkozójának tartozik, akik milliókat buknak.

Összegyűjtöttük a vizes vb-vel kapcsolatban kötött szerződéseket, azok alapján 93,93 milliárd forintnál jár a számláló. Ez az összeg még biztosan növekedni fog, mert jelenleg is több hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzés van folyamatban, melyek értéke majd csak a nyertes kihirdetése után válik ismertté.

Bár vízparti település, Balatonfüreden még sincs komoly hagyománya a vízilabdának: ha voltak is rajongók, profi csapata és igazolt játékosai nem voltak a városnak. Az önkormányzat 2011 júniusában mégis úgy döntött, hogy létrehozza a Balatonfüred Vízilabda Sportjáért Közhasznú Alapítványt, de neve ellenére az alapítvány legfontosabb feladata nem a vízilabda sport fellendítése volt. Az alapítványon keresztül a város olyan állami pénzeket szerzett a helyi uszoda építéséhez, amelyekhez az önkormányzat nem férhetett hozzá.

Tavaly márciusban szerezte meg a balatonfüredi vitorláskikötő, a volt olimpiai központ földhasználati jogát Fonyó Károly, a Közgép és a Swietelsky konzorciuma, a Füred 2017.

A Simicska Lajos tulajdonolta Közgép és Fonyó Károly közös cége, a Solum-Invest - az osztrák Swietelskyvel konzorciumban - hatalmas szálloda- és turisztikai komplexumot építhet fel a honi vitorlássport szíveként ismert balatonfüredi telekegyüttesen. Végigkísértük az ügylet alakulását.

A Jobbik szerint felháborító és "vérlázító", ahogyan a kormánypártok és "a hozzájuk közeli oligarchák" lényegében privatizálták a balatonfüredi vitorláskikötőt, ezért az ellenzéki párt hűtlen kezelés miatt feljelentést tesz az ügyben. Az önkormányzat szerint a magáncégek bevonására a fejlesztések érdekében volt szükség.