K-Monitor Adatbázis

Terebélyes cégháló jórészt névtelen tagjai ügyködtek csaknem egy évtizeden át, hogy Tiborcz István BDPST Groupjának a neve alatt novemberben megnyílhasson a luxusban is kivételes Hotel Dorothea. A sameszok, akik adták-vették Tiborcznak az ingatlanokat, maguk is vagyonosok lettek.

Sokmilliárdnyi közpénzzel támogatta, majd kiemeltté minősítette a kormány a balatoni Aligaliget-projektet, ám az – akárcsak az előd pártüdülő a Kádár-korban – a kivételezetteket szolgálná.

A kormány számára hirtelen felülírhatatlanná váltak a helyi önkormányzatok döntései. Balatonvilágoson ugyanis a képviselő-testület többsége éppen a kormánybarát befektetők oldalán áll, miközben a kisebbségben lévő civilek fontos csatát nyertek a szabad parthasználatért folytatott küzdelemben.

Nem kíván élni a környezetvédelmi engedéllyel a Club Aliga területén érdekelt ingatlanfejlesztő, ezért vonta vissza a hivatal. A cég felülvizsgálja a teljes beruházást.

Miután Kádár János egykori kedvenc balatoni üdülőhelyén szabad kezet kaptak a környezetet durván átalakító beruházók, a helyiek érdekeit nemigen veszik figyelembe.

Alkotmánybírósági normakontrollt szeretne a Club Aliga-fejlesztéssel kapcsolatban Potocskáné Kőrösi Anita korábbi jobbikos országgyűlési képviselő, az Aligai Fürdőegyesület és a helyi képviselő-testület három tagja. Valamennyien arra szerették volna rávenni az önkormányzatot, hogy kezdeményezzen utólagos alkotmánybírósági normakontrollt.

Lesöpörték a civilek érveit, zöld utat adott az egykori pártüdülő beépítésére a hatóság, ezzel az utolsó komoly akadály is elhárult az óriási, 46 hektárt érintő beruházás elől. A helyiek attól tartanak, újra „zárt világ” épül a kiváltságosok számára. A Somogy Megyei Kormányhivatal megadta a környezetvédelmi engedélyt a Pro-Mot Hungária Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. balatonaligai nagyberuházásához, az Aligaliget projekthez, mely magán luxusüdülővé alakítja a hajdani pártüdülőt, a Club Aligát. Ezzel a helyiek és a Balaton-partot és a tavat féltő civil szervezetek utolsó reménye is szertefoszlott. Az Alkotmánybíróság azzal utasította el a civilek beadványát, hogy a természetes környezethez való jog nem alapjog

A korábban Club Aliga, jelenleg pedig Aligaliget néven futó projekt természetrombolással járna – állítják az építési terveket régóta kritizáló civilek. A beruházó ugyanis 180 méter hosszú szállodát húzna fel a mesés panorámájú partfal tetejére, aljára pedig villaépületeket építene. E célból megcsonkítaná Aliga ikonikus magaspartját: a felső részét „leborotválná”, és megbontaná az alját is, hogy nagyobb területen épülhessenek meg a tervezett villaépületek. Mindezt „közösségi érdekre” hivatkozva, a veszélyes partfal stabilizálásának szükségességével indokolják. A civil szervezetek azonban – akik éppen az instabil partfalra tervezett építkezést tartják veszélyesnek – újabb szakmai érveket sorakoztattak fel a beruházás természetkárosító és tájképromboló elemei ellen. A végső szót a környezetvédelmi hatóság fogja kimondani, erre azonban még mindig várni kell.

Az új név levédése azt jelzi, hogy a végső tulajdonosok nem mondtak le a terület beépítéséről, amely ellen a helyiek tiltakoznak.

Eddig közösen használt tereiket, sétányukat féltik a helyiek Aligán, ahol a fürdőegyesület és néhány képviselő szerint a beruházó csak úgy ad tájékoztatást a változtatásokról, ha a megbeszéléseken részt vevők titoktartási nyilatkozatot írnak alá. Közben bontják a régi épületeket, és egy fesztivált is Aligára hoztak. A fejlesztő szerint hangulatkeltés, hogy lezárnák a strandot, a dózerolást viszont szükségesnek ítélték.