language

Személyek:

Balázs Attila highlight_off
Garancsi István highlight_off

Balázs Attila

Balázs Attila erdélyi származású magyar vállalkozó, az építőipari és ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Bayer Construct cégcsoport vezérigazgatója, szálloda- és étteremtulajdonos.

Balázs rengeteg állami beruházást szerzett meg magának az évek során: a Bayer Construct -a közbeszerzést nyerő cégek alvállalkozójaként- felelt többek között a Puskás Aréna, az MTK Stadion és a Ludovika Campus felépítéséért is, ezek mellett az Agora Budapest és Etele Pláza munkálataiban is részt vett a vállalat. Az ő nevéhez köthető a botrányos balatonfűzfői lőporgyár építése is, ami esetében költségvetési csalás bűntette miatt bírósági eljárás indult. A szintén általa végzett zuglói városközpont-beruházás és a Bikás park melletti Vaba lakópark nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak lett minősítve.

Balázst szoros szálak fűzik Tiborcz Istvánhoz. 2020 elején  Balázs  – az abban az időben Tiborcz főrészvényesű  – Appeninn Nyrt.-velközösen megvásárolta a balatonfüredi kikötőt üzemeltető társaságot, a Solum-Investet, amelyhez pár hónappal később a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében a felek egymilliárdot kaptak a kikötő fejlesztésére. 

Jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik: az Aréna Pláza-projekt és a Gresham Palota felújítása során a franciákkal társult, ezenfelül a Bayer-csoport alegységeiben is találkozhatunk a francia személyekkel. Balázsé a szintén francia eredetű Barnes-márka hazai használati joga, amely vállalat világszerte foglalkozik csúcskategóriás ingatlanokkal. 

Balázs mindemellett nagy szerepet vállalt a székelyföldi gazdasági élet fellendítésében is, ugyanis a magyar közpénzekből létrejövő erdélyi beruházások javarészét az ő cégei végezték. Így többek között – 4,5 milliárdos magyar támogatással –, bármiféle élelmiszeripari tapasztalat nélkül egy korszerű tejfeldolgozó- és tejporgyárat, továbbá egy hűtőházat is létesített. 2023-ra Balázs szülővárosának, a székelyföldi Gyergyóremetének már magánreptere van, és mellette egy szálloda is épül. Mindezekért Balázst Hargita Megyéért Díjban részesítették.

Garancsi István

Garancsi István (Mátészalka, 1965. november 30. –) magyar üzletember, a Videoton FC labdarúgó-csapat tulajdonosa, a Magyar Természetjáró Szövetség elnöke, a NAV online pénztárgépeihez SIM-kártyát szállító Mobil Adat Kft. többségi tulajdonosa.A Forbes 2023-as összeállítása szerint ő az ország 12. leggazdagabb embere. A MET-csoport révén érdekelt a magyarországi gázkereskedelemben, a Market Építő Zrt. pedig az építőiparban tarol: a cég az egyik leggyakoribb nyertese az állami közbeszerzéseknek. Hozzá köthető például a Kopaszi-gát melletti területen 2017-ben megkezdődött BudaPart projekt: a beruházás keretében lakó- és irodaépületek, valamint szórakoztató negyed épül Lágymányoson, illetve itt húzták fel a 120 méteres MOL-felhőkarcolót is,  amely világörökségi szakemberek szerint a budai panorámát is veszélyeztetheti. Csányi Sándor és Hernádi Zsolt mellett Garancsi érdekeltségébe tartozik az az – egykori Habsburg-rezidencia átalakításával létrejövő – tihanyi luxusszálló-beruházás is, amelyet 11 milliárd forint közpénzzel támogatott meg a Magyar Turisztikai Ügynökség. Andy Vajna halála után a Garancsi és Szalay-Bobrovniczky Kristóf tulajdonában lévő LVC Diamond Kft. szerezte meg a Las Vegas Casino-csoportot: az öt fővárosi kaszinóval együtt így Garancsihoz került a 2056-ig érvényes kaszinókoncesszió is.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [19]  Oldalak:   <<  <  1 2

Pokoli tempó: már minden hatodik palota a NER-é az Andrássy úton

Szőlőbirtokok, borászatok? Jachtok? Magánrepülők? Korábban ezek voltak a „nemzeti nagytőke” státuszszimbólumai, mára azonban felzárkóztak ezekhez a paloták is. Nem máshol: a magyar Champs-Élysées-n. A Válasz Online gyűjtése szerint az Andrássy úti házszámok hatoda már NER-fennhatóság alá tartozik – ez a forgalomképes rezidenciák majd’ kétharmada. A szerencsés nyertesek között találjuk Mészáros Lőrincet, Garancsi Istvánt, Tiborcz Istvánt, Schmidt Máriát és a Hell (pokol) nevű energiaital-gyártó tulajdonosi körét is.

HVG Top 500: osztalékleltár – ilyen az, amikor az oligarchák szerények

Még a NER-oligarchák is megszeppentek kissé a járvány első évében: profitjuk nagyobb részét hagyták benn a cégeikben, és kevesebbet vettek fel belőle osztalékként, mint korábban. De azért persze nem csak maradt, jutott is. HVG Top 500, 6. rész.

Dupla ár a magyaroknak: adómilliárdjainkból épülnek a megfizethetetlen fürdők

Állami tízmilliárdok folynak ki strandokra és fürdőkre, amelyek a települések utolsó szabad bevételét adhatják, míg divatos helyeken a kormányhoz közel álló befektetők profitját hizlalják. Az adóján keresztül a belépőjegyet duplán megfizető polgár pedig csak lesi az árak emelkedését.

NER-ből és fizetésből élők: Tudjuk, ki mindenkinek hajlik maga felé a keze

Az Orbán-bányáktól kezdve a kínaiakkal vasutat építő Mészáros-cégen át a Covidon megtollasodó haszonlesőkig még a járvány évében is mesés bérek és persze osztalékok születtek a kormánybarát cégeknél, ám nem jellemző, hogy egyszerű munkavállalóikat is jól megfizetik.

Az építőipar megtorpant 2020-ban, Mészáros Lőrinc és Szíjj László mégis örülhetett

2020-ban 9,1 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene, ezen belül az épületek építése 5,7 százalékkal, az egyéb építményeké pedig 13,1 százalékkal volt kisebb az előző évinél – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal iparági jelentéséből. A mérlegek alapján a visszaesés ugyan érződött a nagyobb építőipari cégeknél is, de így is kimondottan sikeresen zárták az évet, a legnagyobb kormányközeli vállalkozások 43 milliárd forint osztalékot tudtak fizetni.

Viszi a NER az Andrássy úti palotákat is

Minden kell a NER-nek: ahogy bekebelezik a Városliget és a környék villáit, a budai vár történelmi épületeit, úgy viszik az Andrássy úti palotákat is.

Sokkoló: a kormány az igénylők fél százalékának adta a turisztikai támogatások kétharmadát

A majdnem 16 ezer soros kimutatás első 26 helyezettje, azaz a jelentkezők 0,16 százaléka vitte el a 2018–2020-ban lekötött szállás-, élménypark- és strandfejlesztési források – a már emlegetett 300 milliárd forint – felét. Az első nyolcvan versenyzőhöz, vagyis az igénylők fél százalékához pedig 205 milliárd forint, a teljes támogatási összeg bő kétharmada jutott. Mindez azért is szürreális, mert a kormányzat eredetileg azt kommunikálta, hogy 2030-ig fog elkölteni 300 milliárdot szálláshelyfejlesztésre, nem pedig három esztendő alatt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ömlesztett Kisfaludy-listákra a strand-, fürdő- és kalandpark-fejlesztési pénzeket is felvitték, tehát egyelőre biztosan nem merült ki teljes egészében a további tíz évre szóló szálláskeret. Ám az biztos, hogy az MTÜ eddig úgy pumpálta ki a vissza nem térítendő támogatásokat a NER-kompatibilis szereplőknek, mintha nem lenne holnap. Miközben a 2019-es járványmentes évről szóló vendéglátóipari-turisztikai elemzésekből egyértelműen kiolvasható, hogy 100-200 milliárd forintból többé-kevésbé meg lehetett volna menteni a Covid-sújtotta ágazat derékhadát.

Ismerős vállalkozók tűnnek fel a határon túlra fizetett milliárdos támogatások körül

A 2019-es pár száz millió után tavaly már 3,7 milliárd forintot osztott ki különböző határon túli projektek támogatására a Magyar Turisztikai Ügynökség. A kedvezményezettek között magánszállásadók kisebb felújításai mellett itthonról is ismert milliárdosok gigaprojektjei is feltűnnek.

83 milliárd forintot osztottak ki szállodafejlesztésre, Mészáros és Garancsiék is nagyot szakítottak

Közzétették a Kisfaludy-program részeként meghirdetett „nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése” elnevezésű pályázat nyerteseinek névsorát. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 83,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást osztott ki, túlnyomórészt a NER-hez kötődő vállalkozóknak.
Találatok: [19]  Oldalak:   <<  <  1 2