K-Monitor Adatbázis

Balázs Attila erdélyi származású magyar vállalkozó, az építőipari és ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Bayer Construct cégcsoport vezérigazgatója, szálloda- és étteremtulajdonos.

Balázs rengeteg állami beruházást szerzett meg magának az évek során: a Bayer Construct -a közbeszerzést nyerő cégek alvállalkozójaként- felelt többek között a Puskás Aréna, az MTK Stadion és a Ludovika Campus felépítéséért is, ezek mellett az Agora Budapest és Etele Pláza munkálataiban is részt vett a vállalat. Az ő nevéhez köthető a botrányos balatonfűzfői lőporgyár építése is, ami esetében költségvetési csalás bűntette miatt bírósági eljárás indult. A szintén általa végzett zuglói városközpont-beruházás és a Bikás park melletti Vaba lakópark nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak lett minősítve.

Balázst szoros szálak fűzik Tiborcz Istvánhoz. 2020 elején  Balázs  – az abban az időben Tiborcz főrészvényesű  – Appeninn Nyrt.-velközösen megvásárolta a balatonfüredi kikötőt üzemeltető társaságot, a Solum-Investet, amelyhez pár hónappal később a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében a felek egymilliárdot kaptak a kikötő fejlesztésére. 

Jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik: az Aréna Pláza-projekt és a Gresham Palota felújítása során a franciákkal társult, ezenfelül a Bayer-csoport alegységeiben is találkozhatunk a francia személyekkel. Balázsé a szintén francia eredetű Barnes-márka hazai használati joga, amely vállalat világszerte foglalkozik csúcskategóriás ingatlanokkal. 

Balázs mindemellett nagy szerepet vállalt a székelyföldi gazdasági élet fellendítésében is, ugyanis a magyar közpénzekből létrejövő erdélyi beruházások javarészét az ő cégei végezték. Így többek között – 4,5 milliárdos magyar támogatással –, bármiféle élelmiszeripari tapasztalat nélkül egy korszerű tejfeldolgozó- és tejporgyárat, továbbá egy hűtőházat is létesített. 2023-ra Balázs szülővárosának, a székelyföldi Gyergyóremetének már magánreptere van, és mellette egy szálloda is épül. Mindezekért Balázst Hargita Megyéért Díjban részesítették.

Hernádi Zsolt Tamás (Tarján, 1960. november 30. –) magyar üzletember, 2001 óta a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. elnök-vezérigazgatója, 2017 óta a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja.

2011-ben ügyészségi vizsgálat indult Horvátországban Hernádi Zsolt ellen, mivel 2008-2009 folyamán állítólag 10 millió eurót fizetettIvo Sanader akkori horvát miniszterelnöknek, hogy a MOL megszerezhesse az INA feletti irányítási jogot. 2013 szeptember végén a zágrábi bíróság elfogatóparancsot adott ki Hernádi ellen, aki az Interpol vörös körözési listájára is felkerült, s európai elfogatóparancsot adtak ki ellene. A magyar bíróság megtagadta Hernádi Zsolt kiadatását. A zágrábi megyei bíróság Laura Valković ügyvédet jelölte ki Hernádi Zsolt védőügyvédjének. 2015-ben a német és az osztrák hatóságoknál elérte, hogy azok nem veszik figyelembe az Interpol körözést, így Németországba és Ausztriába mégis utazhat.

2014. május 26-án a Fővárosi Törvényszék megszüntette az eljárást a hivatali vesztegetés miatti büntetőperben, a csalás és vagyoni hátrány okozása miatti vádak alól pedig felmentette.

2018. november 17-én az Interpol végrehajtó bizottsága visszahelyezte Hernádi Zsoltot a vörös körözési listára. 2019 végén Ivo Sanader korábbi horvát kormányfő hat évet, Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. első embere pedig két évet kapott Zágrábban, az ítéletet számos független orgánum is elfogultnak írta le. 2020. január 29-én szintén a Zágráb Megyei Bíróság hatályon kívül helyezte a Hernádi letartoztatásáról hozott 2018-as döntését. 

2019 óta a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumi elnöke. A 2023-as Befolyás-barométer szerint Hernádi a 7. legbefolyásosabb közéleti szereplő Magyarországon.

Forrás: Wikipedia