K-Monitor Adatbázis

Terézváros Borsány György szocialista polgármester vezette önkormányzata 1997-ben adta el a Balettintézetnek helyt adó épület az izraeli Elbit (Plaza Centers) csoportnak mindössze 220 millió forintért. A - pályáztatás nélkül kiszemelt - közvetítőcég az eladás előtt 554 millió forintra becsülte az épület értékét, ám az önkormányzat a bérlők kiköltöztetésének költségeire hivatkozva adta el ennek az összegnek a feléért. Mindezen túl a vevő két év fizetési haladékot is kapott a palotája mellé.
Az 1998-as önkormányzati választáson nyertes fideszes kerületvezetés módosíttatta a privatizációs szerződést, amivel 440 milliós többletbevételt szerzett. Azonban még így is bőven a valós ár alatt maradt, amit jól mutat, hogy az izraeli fejlesztőcég tíz évvel később 7,5 milliárd forintért adta tovább az épületet a portugál Aquapura Hotelsnek.

A privatizációs szerződés óriási hiányossága, hogy nem tartalmazott valódi garanciákat annak érdekében, hogy a privát tulajdonosok ténylegsesen hasznosítsák az épületet. A 2007-ben már egy évtizede üresen álló szállodafejlesztésre kiszemelt épület sorsát újabb évtizedre pecsélete meg az ekkor beütő ingatlansválság.

2013-ban épp errefele buszozott Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester: a szellempalotát látva a kormányfő megígérte, majd csinál olyan törvényt, amivel vissza lehet szerezni a külföldi kézben lévő, de nem hasznosított ingatlanokat. Ez nemhogy nem valósult meg, de egy évre rá már portugál kezekből a Luxemburgban bejegyzett katari hátterű Balett Properties S. A.-hoz került az épület.

2017 elején arról szóltak a hírek, hogy 2020-ra megnyílik a luxusszálloda, ám valódi (látvány)tervek még erről sincsenek.

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.