1989-ben belépett a Fideszbe, egyik alapítója lett a párt mohácsi csoportjának. 1995-98 között a Harkányi Gyógyfürdő zrt. felügyelőbizottságának majd igazgatóságának tagja. 1998. június 18. és 2012. június 18. között és 2014 májusától országgyűlési képviselő. 2006-tól az országgyűlés Sport- és Turizmus bizottságának az elnöke. Közben két évig 2012-től 2014-ig az Európai Parlament képviselője volt. 2016. március 1-jén az országgyűlés elfogadta az általa benyújtott törvénymódosítást, amely kivette a Magyar Nemzeti Bank alapítványait a köztulajdonból, így 250 milliárd Ft közvagyon sorsa vált ellenőrizhetetlenné. Az Alkotmánybíróság azonban megállapította, hogy a törvény ebben a formában nem összeegyeztethető az Alaptörvénnyel. A gazdasági bizottság elnökeként 2017-ben mivel megtagadta a válaszadást a TI Magyarország által a letelepedési kötvényeket forgalmazó közvetítő vállalkozásokkal kapcsolatos közérdekűadat-igénylésre, ezért a szervezet pert indított a gazdasági bizottság ellen. A Fővárosi Törvényszék ítélete (2017. január 19.) alapján köteles lett volna az adatokat kiadni, erre azonban később sem volt hajlandó. Három hónap múltán is csak egyetlen ilyen vállalkozásét.
Bánkinak a vagyonnyilatkozata szerint van egy németországi cége, aminek az ügyvezetője egy olyan ember, aki magyar cégeivel rendszeres nyertese a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. közbeszerzéseinek. De ebből a cégből Bánkinak a nyilatkozata szerint nincs feltüntetett jövedelme. A vagyonnyilatkozatban feltüntetettek és Bánki korábbi üzleti tevékenysége más esetekben is aránytalanságokat mutat.
Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
Egykori magyarországi internetes politikai véleményportál. 2005 júliusában jelent meg először a Capital Group Zrt. vállalkozásaként (Szabados Krisztián és Arató András közös cége), a Political Capital (PC) politikai elemző céggel szoros együttműködésben, önálló menedzsmenttel. Önmagát "független, szabadelvű internetes portál"-ként definiálta. Első főszerkesztője Elek János volt, aki 2015 júliusától novemberéig birtokolta a pozíciót. Konkurenciájának nem csak az online portálokat, hanem a napilapokat (pl. Népszabadság) is tekintentette. 2007-ben főszerkesztőváltás volt: Seres Lászlót Gavra Gábor váltotta. 2008 áprilisában Arató András és cégei jelképes szintre csökkentették tulajdoni hányadukat a Hírszerzőben. 2010 májusában a HVG Online Zrt. megvásárolta, miután a Capital Group nem tudta tovább finanszírozni a megjelenését. A portál menedzselési, marketing és hirdetésszervezési tevékenységét ezután a HVG cégcsoport végezte. 2011 júliusától új profilt és főszerkesztőt váltott, Kiss Ádám vezetése alatt véleményportálként működött tovább. A Hírszerző megjelenését a HVG 2012 júniusában megszüntette, a munkatársakat a HVG Online kiadványaihoz csoportosították át. A honlap még másfél évig elérhető volt, majd lekerült a világhálóról.
Okirathamisítás gyanúja miatt a Legfőbb Ügyészséghez fordulnak volt pécsi Fidesz tagok, miután véleményük szerint Hoppál Péter jogtalanul vett részt és szavazott másnak kiadva magát a párt 2006-os rendkívüli kongresszusán.