Eddig csak azt lehetett tudni, hogy a NER-től sok tízmilliárd forint értékben vásárolt a jegybank kötvényeket, a Transparency International Magyarország viszont kiperelte azoknak a cégeknek a listáját is, amelyek bár regisztráltak, végül mégsem jutottak pénzhez. Köztük van Tiborcz István BDPST-je, Garancsi István két társasága, ahogy a TV2 is.
A legnagyobb hazai ingatlanos vállalkozások eddig több mint 300 milliárd forintnyi közpénzt szívtak le az MNB Növekedési Kötvényprogramjának segítségével. A pénzt ingatlanfejlesztésekre, kapacitásbővítésre és a hatékonyabb működésre fordítják. Van, aki külföldi terjeszkedését és felvásárlásait fizeti belőle. A nagy sikerre való tekintettel a jegybank megint megemelheti a program keretösszegét.
A Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) honlapján közzétett szerződéslista szerint július 1-én 40 millió forintot adtak a Békemenet szervezőinek. A CÖF mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) korábban már kapott két részletben 170 milliót az SZNP-től, és idén a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank is megtámogatta őket 25 millió forinttal. A CÖKA pedig nem csak a Békemenettel állt ki a Fidesz-kormány mellett: gyurcsányozós vándorkiállítással járják az országot, és ők rakták ki a stopgyurcsányos plakátokat is.
Összesen 108,6 millió forintot számláztak ki bírságként.
A hazai magántőkealapok biztosítanak mindent, ami miatt egy offshore-paradicsom csábító: a csekély adómértéket és az anonimitást. Közben az Orbán-kormány beadta a derekát a globális minimumadónak - persze csak garanciák fejében.
Elveszíthetik névtelenségüket a kormányközeli magántőkealapok végső tulajdonosai, ha a Fidesz tavasszal elveszti a választásokat. Az offshore-előnyöket ötvöző vagyonkezelési forma töretlenül népszerű ebben a körben, és elfedi a központi akaratot az ezermilliárdos vagyon mozgatásában.
Jól felépített stratégia mentén egy Ganz-gyár tulajdonosa lett az OTP Banktól Mészáros Lőrinchez pártolt bankár, Barna Zsolt. A nemzeti iparfejlesztés ürügyén sorra születnek az állami hátszéllel, állami megbízásokon hízó kormányközeli vállalatok.
183 millió eurónyi, vagyis 64 milliárd forintnyi ún. kedvező finanszírozáshoz jut Magyarország az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal történő megállapodás eredményeként, közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a hírt a Facebookján, miközben egyszer sem ejtette ki száján a hitel szót. (...) A videóban arra nem tértek ki, mit jelent pontosan a kedvezőbb kamatozás, bár a kormánynak úgy alapvetően nem igazán okoz problémát az adósságképzés mostanában.
Kellett hozzá némi idő, de a kormány talán kezdi felfogni, hogy a nagy sikerként hirdetett moratóriummal sok szerencsétlen adós elég rosszul járt, például azok, akik a hitelkártya-adósságukat nem fizették meg. Mit tesz erre a kabinet? Gyorsan kihirdeti egy visszamenőleges érvényű jogszabályban, hogy nem is tartoznak annyival az emberek, mert itt egy új rendelet, fizessenek inkább a bankok, és nagyon gyorsan számolják újra, hogy kinek jár vissza pénz. A kormány szerda este a Magyar Közlönyben két új rendeletet jelentetett meg, az 536/2021. és az 537/2021. számút a hiteltörlesztési moratóriumról.
Elfogadják a kormány döntését a moratórium meghosszabbításáról és a hitelkártya- és folyószámlahitel-kamatok visszamenőleges csökkentéséről, de előbbinek elnyújtását sokallják, utóbbit pedig méltánytalannak tartják.
