K-Monitor Adatbázis

Simicska és Spéder ügye bebizonyította, hogy a cinkosságra épülő gazdaságban végső soron mindenki pórul jár. Szomorú a száműzött oligarcha, csalódott az önmagát elárulva, átverve érző hatalom, de a legnagyobbat Magyarország szívja.

Több mint hatvan klíma cseréjére szerződött néhány hete a Magyar Nemzeti Bank és a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft a közbeszerzési értesítő szerint. A cégnek az MNB központi és Krisztina körúti épületében kell elvégeznie a munkát, amelyért bruttó 2,61 millió forintot kapnak.

És bár a Buda Cash-botrány okozta pánik után egyre többen kezdték kimenteni betéteiket, mégis érdekes, hogy kik azok, akik a bukás előtti legutolsó pillanatban tették ezt meg. Esetükben ugyanis két lehetőség áll fenn: vagy isteni szerencséjük volt, vagy belsős információkkal rendelkeztek a közelgő végről. Épp ezért volt rettentő kínos a külügyhöz tartozó MNKH Zrt.-nek is, hogy március 9-én mentette ki 3,8 milliárd forintját.

Az Eurostat szerint magasabb a magyar államadósság annál, mint amit a budapesti kormány el akar hitetni. Az EKB továbbra is vizsgálja a jegybanki alapítványok kötvényvásárlásait, az elnök teljes szigort ígér, ha a magyar modell megbukik ezen.

Alig néhány órával azután, hogy az Eurostat kihirdette, hogy Brüsszel nem hisz a magyar állam számainak, a jegybank alapítványai közleményt adtak ki, hogy megszabadultak az állampapírjaik jelentős részétől.

A Fővárosi Törvényszék első fokú, nem jogerős ítélete szerint a Magyar Nemzeti Banknak ki kell adnia az MKB Bank Zrt. részvényeinek értékesítésével kapcsolatos közérdekű adatokat, közölte a Fővárosi Törvényszék az MTI-vel csütörtökön.

Megtudhatjuk, hogy kik az MKB Bank igazi tulajdonosai, ugyanis az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszéken pert nyertünk a jegybankkal szemben.

Románia, természetesen. Az ügyészek kedden emeltek vádat a jegybank korábbi helyettes kormányzója, Bogdan Oltenau ellen, mert a vádak szerint a férfi korábban egymillió euró kenőpénzt fogadott el cserébe azért, hogy elősegítse egy kormányzó kinevezését.

Tarsoly Csaba a bíróságon előadott védőbeszéde alapján még mindig nem akarja megérteni, cégcsoportjával milyen hatalmas kárt okozott. Máig érthetetlen, hogyan mehetett évtizedekig egy ilyen, végül 210 milliárd forintos kárt maga után hagyó csalássorozat a magyar hatóságok szeme előtt. De a nyomozás során összegyűjtött anyagból sok kérdésre választ lehet kapni. Kiderül, hol hibázott a felügyelet, és az is, milyen szálon nem indult el az ügyészség. Ebben a cikkben a Quaestor börleszkszerű történetéről lesz szó: arról, hogyan tékozolta el a begyűjtött milliárdokat a cég döbbenetesen ügyetlen vezetése. A Quaestor-ügy, első rész.

Miután a Magyar Nemzeti Banktól az államfő hivatalába irányították lapunkat Matolcsy György luxusingatlanával kapcsolatban, az onnan érkezett válaszból egyértelmű, hogy a jegybank elnökének gyakorlatilag nincs felettes szerve Magyarországon.