K-Monitor Adatbázis

A jó ütemérzékkel megáldott Duna Takarék lehet az egyetlen, amelyik megússza a több mint száz takarékszövetkezet közül, hogy az állam átvegye felette az irányítást. Ez a szövetkezet annak a Garancsi Istvánnak az érdekeltsége, aki Orbán Viktor kormányfő ismerősének és a Videoton futballcsapat tulajdonosának számít.

A takarékszövetkezetek kvázi lenyúlása néhány nagyjátékos harcának riasztó következménye. Az állam a nagy megmentő szerepében tűnik föl, látszólag a közjóért cselekszik, miközben tökélyre fejlesztett pofátlansággal a saját polipjainak kedvez.

Tavasz óta nincs lobbitörvény, a lobbik viszont szép sikereket érnek el. Az őrült tempójú törvényhozási menetben általában az utolsó pillanatban enyhülnek jogszabályok, amelyek megváltoztatásához általában Lázár Jánoson vagy Rogán Antalon át vezet az út.

Hétfőn módosító indítványt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszter a bankadóról szóló törvényhez, kedden kevéssel dél után a parlament pedig el is fogadta a javaslatot. Ennek értelmében sávos lesz a biztosítókat terhelő adó, a bankok pedig levonhatják az adóalapból a leánybankjaik felé fennálló követeléseiket.

Egyre kevesebb a befolyásos vállalkozó az Országgyűlésben, nő viszont a földtulajdonosok lobbiereje. No és az önkormányzati képviselőké, mert a honatyák több mint fele halmozza a választott tisztségviselői posztokat.

Több kritika érte a Lex Járai néven ismert javaslatot mind belföldön, mind külföldön.

Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke az [origo]-nak a szavazás előtt azt mondta, azért kerül ki a törvényből a hat cégnek kedvező passzus, mert félő, hogy túl sok kivételbe nem menne bele az Európai Bizottság.

Bár csütörtök reggel Szijjártó Péter még azt mondta, marad a lex Járai, a kormány legújabb módosítója azt mutatja, mégsem. A kormány - úgy tűnik - mégis enged a nemzetközi nyomásnak.

A kormány eddig tartotta magát azon szándékához, hogy a bankadó alól mentesüljenek a 2007 júliusa óta működő biztosítók, így a két Fidesz-közeli biztosító is.

A Fidesz–KDNP pártszövetség által a parlamentben eddig elfogadtatott törvények közül több mint egy tucat került az Alkotmánybíróság elé. A szakszervezetek és a jogvédők az Európai Bizottságnál is eljárást kezdeményeznek.