K-Monitor Adatbázis

A magyar állam 2013 közepén hárommilliárd forintért 49 százalékos tulajdonrészt szerzett a Széchenyi Kereskedelmi Bankban. A pénzintézet az Államadósság Kezelő Központot is vezető Töröcskei István érdekeltsége volt. A Fidesz-közeli bankár a vád szerint az állami tőkeemelés idején törvénytelen pénzügyi manőverekkel is igyekezett fenntartani a bank működőképességét, a Széchenyi Bank azonban minden próbálozás ellenére bedőlt. A hatóságok nyolc évig nyomoztak az ügyben, a kormányzathoz tartozók felelőssége azonban érdemben nem vetődött fel. Az állam által a bank vezetésébe delegált ügyvédet, Vörös Józsefet – aki Mészáros Lőrinc bizalmasa – ugyan őrizetbe vették, de az ügyészség lapunknak küldött válasza alapján bizonyítottság hiányában nem vádolták meg.

Az Alkotmánybíróság ugyanazon a napon utasította el a Budai Hengermalom MFB-hitele ügyében beadott alkotmányjogi panaszunkat, amelyen az Átlátszó megkapta az alkotmánybírósági eljárás elhúzódása miatt beadott strasbourgi kérelmünkre megítélt kártalanítást. A jövőre nézve ugyan az állami bankok működésének átláthatósága egy, az AB által hasonló ügyben néhány hete hozott döntés alapján akár még bővülhet is, de ez nem változtat azon, hogy már sosem fogjuk megtudni, hogy hogyan szerezte Nyerges Zsolt 2000-ben az első milliárdját. Az igazán szomorú az, hogy ez tíz évvel és három országgyűlési választással az eredeti adatigénylés benyújtása után igazából már mindegy is.

Bár az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány tagjai hirtelen elkezdték nyugati, NATO-s elkötelezettségüket hangoztatni, az elmúlt tizenkét évben számos olyan kormányzati döntés volt, amellyel Vlagyimir Putyin Oroszországát segítették. Ezek különösen szembeötlőek voltak akkor, amikor a kormány olyan helyzetekben is Putyinéknak kedvezett, amelyekben Oroszország törekvései egyértelműen ütköztek Magyarország NATO-s és EU-s szövetségeseinek, vagy éppen magyar gazdasági szereplőknek, sőt a magyar államnak az érdekeivel.

2013. június 3-án még Barack Obama volt az amerikai elnök és David Cameron a brit miniszterelnök. Az akkor született gyerekek ma harmadikosok. Egy euró 300 forint volt, a Közgép még az M3-ast építette, az IMG pedig a rezsicsökkentést reklámozta a kormánynak. A Felcsút és a Mezőkövesd NBII-es volt, a Kisvárda NBIII-as. Az Alkotmánybíróság tizenöt akkori tagja közül ma már csak hatan vannak hivatalban. Az Átlátszó aznap fordult panasszal az Alkotmánybírósághoz, de döntés még nem született. Meguntuk, és a tétlenség miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk.

Az Auchanba bevásárolni készülő Jellinek Dániel Indotek-csoportja nagy ingatlanfejlesztésbe foghat a fővárosi hegyvidék nemrég még állami tulajdonú telkén.

Egy forint befektetése nélkül, néhány hónap alatt jutott milliárdos értékhez egy titokzatos kis szolnoki cég még 2000-ben, az ügyletet akkor két állami bank, az MFB és a Postabank is segítette.

Egy forint befektetése nélkül, néhány hónap alatt jutott milliárdos értékhez egy titokzatos kis szolnoki cég még 2000-ben, az ügyletet akkor két állami bank, az MFB és a Postabank is segítette. A kft.-ben hamarosan megjelent Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd, majd az évek során a vagyon a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép tulajdonába került. Hogyan csináljunk milliárdokat öt lépésben? Cikksorozat, első rész.

Oligarchák a nemzeti együttműködésben nincsenek – válaszolta Orbán Viktor miniszterelnök Karácsony Gergely (LMP) azonnali kérdésére a T. Házban, kifejtve, hogy nagytőkésekre, milliárdosokra, nagyvállalatokra viszont szüksége van az országnak.

Bár az év elején hatályba lépett új alaptörvény szigorú átláthatóságot ír elő a közpénzek elköltésénél, továbbra is sokmilliárdos munkákon dolgozik a tulajdonosi hátterét rejtegető, de nyilvánvaló kormányzati kötődésekkel rendelkező Közgép.