K-Monitor Adatbázis

Szemerey Tamás bankja nem feltétlenül piaci alapon hitelezett, ennek most súlyos következményei lettek.

Erre az Európai Központi Bank (ECB) figyelmeztetése miatt volt szükség. Helyette ingatlanokban, befektetési jegyekben, vállalati kötvényekben, bankbetétben tartják a pénzt.

Az elmúlt negyedévben további 2 milliárd forinttal nőtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok vagyona - ezt közölte az alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. csütörtökön az MTI-vel.

Sok vita volt az utóbbi években a Magyar Nemzeti Bank 260 milliárd forintból létrehozott alapítványai körül, főleg azok után, hogy egy két évvel ezelőtti törvényjavaslat írója papírra vetette az “elveszti közpénz jellegét” fordulatot (egészen pontosan azt, hogy “az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét”), hogy el lehessen titkolni az alapítványok kiadásait. A hosszú történetben végül kiderült, hogy a magyar jogrendszer szerint igenis közpénz az MNB alapítványok pénze, de a magyar állam a mai napig nem tett le arról, hogy bebizonyítsa: az állam elvesztette ezt a pénzt, lemondott róla, most már semmi köze hozzá.

"Terveink között nem szerepel sem lakások, sem magasház építése – közölte kedden, a Váci úti óriás ingatlanfejlesztésről szóló cikkünkre reagálva a Pallas Athéné alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt.

Sorra ellenőrzi a Közbeszerzési Döntőbizottság a Pallas Athénéről elnevezett, hat jegybanki alapítvány szerződéseit. Az eljárások többségét a Fővárosi Főügyészség kezdeményezte, mert az alapítványok eddig mellőzték a közbeszerzési eljárásokat. Az alapítványok komoly bírságokra számíthatnak.

A hazai gazdaságtudományi felsőoktatást, a tudományos szabadságot és az oktatás-kutatás autonómiáját félti a jegybanki Pallas Athéné-alapítványoktól a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Bizottsága. A kormányzati felelősöket és az MTA vezetését is megszólító állásfoglalás kifogásolja azt is, hogy a több száz milliárd közpénzzel kistafírozott az MNB-s alapítványok úgy okoznak károkat a felsőoktatási intézményrendszernek, hogy teljesen átláthatatlanul és ellenőrizhetetlenül működnek. Ez utóbbira a legfrissebb bizonyíték, hogy az alapítványok annak ellenére sem adják ki a kért adatokat a Világgazdaság újságírójának, hogy jogerősen erre kötelezte őket egy jogerős, végrehajtásában sem felfüggesztett ítélet.