K-Monitor Adatbázis

Kámory Ferenc a 210 milliárdos kötvénycsalásról szóló Quaestor-ügy koronatanúja, az egész vádirat az ő sztorijára épül. Korábban a csaló brókercég szívének tartotta magát, fizetése és jutalmai alapján Tarsolyék is így gondolhatták. Jó kapcsolatai voltak a fideszes állami bankvilágban, sőt, ő intézte el az utolsó pillanatban, hogy visszautalják Szijjártóék állami kereskedőházának milliárdjait. A cikksorozat korábbi részeiben a Quaestor-csoport veszteségeiről, a csalás konkrét technikáiról és a pénzügyi felügyelet hihetetlen bénaságáról volt szó. A Quaestor-ügy, negyedik rész.

Nem teljesítette a Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csaba Quaestor-vezér és vádlott-társai azon kérését, hogy a Quaestor-károsultak kártérítési igényeinek rendezésére a végelszámolás alatt álló Duna City Budapest Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonában lévő ingatlanokat zár alá vegye. A vádhatóság szerint túlzás a projekt értékét több százmilliárd forintra becsülni, másrészt úgymond nem számítanak arra, hogy a végelszámoló áron alul fog túladni rajta.

Tarsoly Csaba cégbirodalma, a Quaestor-csoport a magyar történelem legnagyobb csalását vitte végig: több mint kétszáz milliárd forinttal károsította meg ügyfeleit. Eleinte állampapírokat sikkasztottak, aztán nem létező kötvényeket adtak el, meghamisították a könyvelést és egy piramisjátékot is szerveztek az ügyészség szerint. Cikksorozatunk első részében bemutattuk, milyen ügyetlenül szórta el az így megszerzett milliárdokat a Quaestor vezetése. Most a nyomozati anyag elemzése alapján megfejtjük a nagy Quaestor-csalást. A Quaestor-ügy, második rész.

Tarsoly Csaba a bíróságon előadott védőbeszéde alapján még mindig nem akarja megérteni, cégcsoportjával milyen hatalmas kárt okozott. Máig érthetetlen, hogyan mehetett évtizedekig egy ilyen, végül 210 milliárd forintos kárt maga után hagyó csalássorozat a magyar hatóságok szeme előtt. De a nyomozás során összegyűjtött anyagból sok kérdésre választ lehet kapni. Kiderül, hol hibázott a felügyelet, és az is, milyen szálon nem indult el az ügyészség. Ebben a cikkben a Quaestor börleszkszerű történetéről lesz szó: arról, hogyan tékozolta el a begyűjtött milliárdokat a cég döbbenetesen ügyetlen vezetése. A Quaestor-ügy, első rész.

A Quastor-ügyben egyebek mellett csalással, sikkasztással vádolt Tarsoly Csaba csütörtöki fővárosi törvényszéki meghallgatásán továbbra is tagadta, hogy ő vagy társai bűncselekményt követtek volna el.

Megkezdődött Tarsoly Csaba és a tavaly becsődölt Quaestor Értékpapír többi vezetőjének a büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség szerint húsz éven át folyt a csalás és pénzügyi mismásolás a cégnél, Tarsoly viszont semmilyen megbánást nem tanúsított, és a tárgyalás lefújását kérte, mert nem olvashatta el a bizonyítékokat.

Messze nem a Magyar Nemzeti Kereskedőház volt az egyetlen ügyfél, aki a csődbejelentés napján jutott hozzá a pénzéhez a Quaestortól, még ha a legnagyobb tételhez is. Milliókat-tízmilliókat sokan felvettek, négy magánszemély pedig százmilliós nagyságrendben mentette ki a megtakarítását.

Tarsoly Csaba vádlott lesz. Legalábbis a Fővárosi Főügyészség vádat emelt ellene és tíz társa ellen a Quaestor-ügyben.

Jogerősen meghosszabbították Tarsoly Csabának, a Quaestor-cégcsoport vezetőjének előzetes letartóztatását, miután a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék szerdai végzésével helybenhagyta a Budai Központi Kerületi Bíróság erre vonatkozó december 15-i döntését.

Egy MSZP-s képviselő, Tóth Bertalan kérdezte a parlamentben Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy konkrétan hányszor és mennyi pénzt lopott az a Quaestor-vezető, aki egy korábbi válasza szerint rendszeresen fosztogatta a csaló cégcsoport vagyonát.