Legóként egymásra épülő lépésekkel foglal el újabb ágazatot a NER. A kormányfő édesapjának kőbányái után most a legígéretesebb kavicsbánya lett egy Tiborcz-közeli vállalkozóé. Újabb sorral egészült ki a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek listája – derül ki az erről szóló kormányrendelet friss módosításából. Ez önmagában nem lenne meglepő, hiszen a normál engedélyezési ügymenetből kiemelt projektek száma gyorsuló ütemben nő a Fidesz kormányzása alatt, de az már ritkább, hogy stadionok, Polat- meg Tiborcz István-szállodák és más NER-beruházások után a bányák kerülnek kedvezményezetti körbe.
A gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról szóló rendelet jelent meg a Magyar Közlönyben. A koronavírusra hivatkozó rendelet alapján azok a bányák, amelyek kavics, homok, agyag bányászatával, gipsz, mész és cement gyártásával foglalkoznak főtevékenységként, és nettó árbevételük meghaladta a 3 milliárd forintot, azok 90 százalékos különadóval kell, hogy számoljanak.
Ezt a kormány az általa tonnánként meghatározott – kavics esetében 700 forint, cement esetében 20 ezer forint – áron felüli értékesítés esetén, a különbözetre veti ki.
A rendelet célja a „tisztességes haszonkulcs” kialakítása.
A miniszterelnök apjának üzletága, a bányászat és az oligarchák építőipari cégei a fő nyertesei a kormány vaskos intézkedéscsomagjának, amely amúgy valós problémákra keres válaszokat.
A kormány július elején az építésgazdaság fejlesztésének stratégiájába csomagolta azokat a határozatokat, amelyek rövid időn belül megkönnyíthetik a kő- és kavicsbányászok életét: várhatóan kevesebbet kell bajlódniuk a bányatelkek kialakításával és a kitermelés bővítésével, valamint a civilek akadékoskodásával. A jogszabály egyben felkéri Palkovics László innovációs és technológiai minisztert, hogy keresse meg a Közép-magyarországi régióban és közvetlen közelében azokat a helyszíneket, ahol megoldható az intenzívebb bányászat.
Salátatörvénybe rejtve fogadták el év végén azt az aprónak tűnő módosítást, amely alapjaiban határozhatja meg a magyarországi bányák működését. Van, aki szerint csak átgondolatlanul hoztak egy józannak tűnő változtatást, mások szerint viszont a trafikmutyi mintájára szándékosan átrajzolhatják a bányák tulajdonosi körét a kőbányáktól a szénhidrogén-kitermelésig, csak sokkal szűkebb kör számára, és sokkal nagyobb tétben.
Bemutatjuk a török multimilliárdost, aki egyaránt bejáratos Erdoğanhoz és Orbánhoz, és aki közvetített is az európai illiberalizmus két vezéralakja között. A Galatasaray futballklub egykori elnöke az elmúlt években az Orbán család igaz barátja lett, a kastélyvásárlások egyik kulcsfigurája, miközben cégei milliárdokat húznak a magyar államtól.
