K-Monitor Adatbázis

Tesztprogrammá zsugorodott a fővárosi „feketeürítések” felszámolását célzó digitális rendszer, miközben az FKF kétmilliárd forintot kapott erre a projektre.

A teljes összeg huszada civil szervezeteknek ment volna, a pályáztatásba a magyar kormány nem szólhatott volna bele, de a felek nem tudtak már az alapkezelő személyében sem megegyezni. A Telex.hu július 22-én számolt be arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele. Cikkünk itt olvasható. A Telexhez eljuttatott közleményében Norvégia, nevezetesen Ine Eriksen Søreide külügyminiszter is megerősítette, hogy nincs megállapodás Magyarországgal az EGT és Norvég Alapokról, mert a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Magyarország nem tudtak megállapodni az EGT és Norvég Alapok civil társadalomnak szánt támogatásainak a kezeléséről.

A magyar kormány nem tudott megegyezni Norvégiával, ezért inkább lemondott 77 milliárd forintnyi támogatásról, mert olyan civil szervezetek lettek volna a kisebb, civil támogatások magyar lebonyolítói, akiket nem akartak elfogadni. Ez azt jelenti, hogy hiába tartottak hosszú hónapok óta az előkészületek, a kormány ugyanúgy nem kéri a támogatásokat, mint 2014 után. Szerda volt a végső határideje annak, hogy a magyar kormány képviselői megállapodjanak Norvégiával a Magyarországnak járó támogatásokról, konkrétan arról, hogy a civil célokra jutó 4 milliárd forintnak melyik szervezetek legyenek a lebonyolítói. A megállapodás szerint ez lett volna a feltétele annak, hogy a teljes, 77 milliárdos összeget megkaphassuk, azt ugyanis a norvégok kikötötték, hogy a civileknek járó pénzekről nem dönthet közvetlenül a magyar kormány. Ez a megállapodás azonban nem jött létre, és most már nem is fog, így Magyarország várhatóan végleg elesik ezektől a tízmilliárdoktól a civil 4 milliárd miatt

Az Orbán család cégbirodalmának osztalékaiból a miniszterelnök apjának kicsit több mint a fele jutott, ebbe jó esetben beleférhet az uradalom építése.

Szendehelyen még 2015-ben adtak át három kerékpáros útszakaszt, amihez az állam uniós forrást biztosított.

Rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal Magyarországon, az Európai Bizottság pedig kész minden eszközt – beleértve az uniós támogatások felfüggesztését is – bevetni a demokrácia védelmében – mondta Didier Reynders uniós biztos lapunknak adott interjújában.

„A fideszes propagandagyárban összedugták a fejüket, és egy lejáratónak nehezen nevezhető írás született. Milliárdokat összeszedő politikusról és állítólagos korrupcióról beszélnek, ami hazugság” – kezdte keddi Facebook-bejegyzését Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője azután, hogy kedden több hírportálon is megjelent a feltételezés, ő lehet az a politikus, aki cége és ún. „haveri cégek” révén több milliárd forint európai uniós támogatást és több százmillió forintnyi közbeszerzést is elnyerhetett.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem „visszautasítja a rágalmakat”, amiket Hadházy Ákos fogalmazott meg a Facebookon korábban, miszerint a NAV különösen nagy értékben, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz az egyetem sokmilliárdos EU-s projektjeinél.

A NAV szerint fennáll a különösen nagy értékben elkövetett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás gyanúja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem sokmilliárdos EU-s projektjeinél – írta keddi Facebook-posztjában Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő. Hadházy az EU-s vizsgálat eredményei alapján tett bejelentést Poltnál, aki Hadházy szerint „kénytelen volt” továbbítani az ügyet a NAV-hoz. Polt tájékoztatása szerint akkor nyomozás-kiegészítést rendeltek el. „Mostani levelükben már ők is költségvetési csalás gyanúról beszélnek” – írta a képviselő, aki azt is hozzáfűzte, hogy a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályához tették át az ügyet.

Gyógyszálló építésére kapott uniós pénzt egy vállalkozó, a szálloda el is készült, de az egészségügyi szolgáltatások elmaradtak. A pénzt azért senki nem kérte vissza. (...) A máriafürdői szálló hirdetéséből igencsak hiányoznak az egészségügyi szolgáltatások: a bő fél évtizeddel ezelőtt megnyílt hotel tulajdonosa, mint majdani medhotelre kapott több százmilliós uniós támogatást.