Negyedmilliárd forintot kért egy üzletember állítása szerint Botka László szegedi és Toller László volt pécsi polgármester német befektetőktől azért, hogy hozzásegítsék őket a Szent István-akna megvásárlásához. F. Attila egy tegnap közölt interjúban azt mondta: ő személyesen ötvenmilliót adott át 2006-ban a két politikusnak.
Az Átlátszó adatigénylésére Gyál és Siklós is kiadta az OLAF-tól tavaly októberben kapott levelet, Alsópáhok és Hatvan viszont nem – ez utóbbiak megkérdezik az Európai Csalás Elleni Hivataltól, hogy kiadhatják-e a dokumentumot. Az uniós támogatások szabályos felhasználása felett őrködő ügynökség Gyálon és Siklóson a más településekről már ismerős szabálytalanságokról tájékoztatta az önkormányzatokat az Elios Zrt. által elvégzett közvilágítás-korszerűsítési projektjek vizsgálata után.
Tiborcz István egykori cégével kapcsolatban jelenleg az OLAF-vizsgálat által érintett közvilágítási ügyek vannak napirenden, de akadt olyan közbeszerzése is, amit nem vizsgált az Európai Csalás Elleni Hivatal. Ennek egyszerű oka van: nem EU-s pénzből történt a beruházás. Ugyanakkor a pécsi LED-es közvilágítás kiépítésének a tendere kapcsán találtunk több olyan tényezőt is, amilyet az OLAF kifogásolt az Elios által más nagyvárosokban nyert közbeszerzéseknél.
Hárommillió forint helyett tízmillióért vett bányászati eszközöket a komlói önkormányzat. A hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozás során azonban a polgármestert ki sem kérdezték, amikor meg muszáj lett volna, gyorsan lepasszolták, majd megszüntették az ügyet.
Szatyorban vitte el a milliókat Botka László és Toller László 14 évvel ezelőtt – ezzel az állítással jött elő múlt csütörtökön egy titokzatos férfi, akit amúgy éppen egy áfacsalásos bűncselekménnyel vádolnak. Ma írásban is leadta erről szóló vallomását. A történetben leginkább az az érthetetlen, miért most jött elő a szocialista korrupciós váddal. Az ügyvédje egy volt fideszes képviselő, aki épp múlt héten került bele a történetbe.
Csütörtökön robbant a hír, hogy 250 millió forintot kért zsebbe Botka László és Toller László azért, hogy tető alá hozzanak egy ingatlanüzletet Pécsett. F. A. a német ingatlanbefektető cég magyarországi megbízottja a Napi aktuális című műsorban árult el újabb részleteket az ügyről.
A város vezetése és a kormánypárti gazdasági kör látványos kudarcot vallott az ellenporcelángyárral. A bukás közpénzmilliókba került.
A Volvo-gate az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb pécsi korrupciós ügye lehet – írtuk csütörtökön késő éjjel közölt cikkünkben. Részletesen bemutattuk azt is, milyen előzmények vezettek ahhoz, hogy 2008-ra a csőd szélére sodródott a korábbi pécsi önkormányzati közlekedési cég, a Pécsi Közlekedési (PK) Zrt. És megírtuk azt is, hogy 2014. év végére miért volt egyre nagyobb szükség arra Pécsett, hogy amint lehetséges, saját tulajdonú buszflottát szerezzen a baranyai megyeszékhely új közlekedési cége, a Tüke Busz Zrt. A Szabad Pécs újságírói által az elmúlt hónapokban folytatott beszélgetésekből, bemutatott dokumentumokból, bizonyítékokból, hatóségi tájékoztatásokból, illetve részben ma is nyilvánosan elérhető iratokból egy legalább négy országon átívelő korrupciós ügy rajzolódott ki, amelyben branyai közszereplők is érintettek lehetnek. De, hogy hogyan is lett egy ilyen fontos közérdekű ügyből, mint a buszbeszerzés az egyik legnagyobb pécsi korrupciós ügye? Egyáltalán miért és hogyan indult nyomozás? És mi köze van mindehhez a terrorizmusnak? Elmeséljük.
Legalább négy országon átívelő, izgalmas, elképesztő korrupciós ügy sejlik fel a pécsi városi buszpark 2015-ös megújítása mögött. Az akkor Hollandiából hazánkba beszállított, majd Pécsett forgalomba állított 115 használt Volvo-busz beszerzése miatt egy holland város, Breda ügyészsége kezdett nyomozni a Szabad Pécs értesülése szerint. Lapunk úgy tudja, az ügyben baranyai közszereplők is érintettek lehetnek. A hollandok jogsegélykérelme miatt a Polt Péter vezette magyar ügyészség is elrendelte, vagy kénytelen volt elrendelni a nyomozást. A magyar hatóságok 2016 novembere óta nyomoznak, egyelőre még nincs gyanúsítottja az ügynek.
A lap szerint előfordul, hogy ugyanazt a terméket a fővárosi cég jóval drágábban tudja szállítani, mint az egyetemi nyomda.
