K-Monitor Adatbázis

A polgármester elismerte a vizsgálat tényét.

Hamarosan nyoma sem maradhat a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-botrány egyik legfontosabb cégének, a Sistrade Kft.-nek. A társaság ugyanis április 1-jén a jogutód nélküli megszűnés mellett döntött. Így a cég mintegy bő két hete már egyszerűsített végelszámolás alatt van. A Sistrade Kft. - amellyel szemben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentésében konkrét vádiratot fogalmazott meg - korábban 62 településen üzemeltette a közvilágítási rendszert, de az Elios-botrány óta ez a szám folyamatosan csökkent. Tavaly márciusban már csak Pécs, Gyula, Zalaegerszeg, Tatabánya és Csépa nevű településen világított tovább a Sistrade, amelynek tulajdonosa Hamar Endre ügyvéd. Augusztusra már csak Pécs maradt, ami hazai pálya, mert ez a cég székhelye.

A Mellár Tamás által alapított Mindenki Pécsért Egyesület közadatigénylésben kérte ki az ellenzéki vezetésű önkormányzattól a 2015-ös közvilágítás-korszerűsítés dokumentumait, hogy megtudják, miként nyerte el a közel egymilliárdos megbízást az Elios. A közel 150 megabájtot kitevő iratanyagba az Átlátszó is betekinthetett: a vaskos dosszié tartalmazza a cég ajánlatát, Tiborcz István nevét, az önkormányzati döntéseket, az elszámolásokat és az ügyben nyomozó rendőrség pecsétjeit is. Az is kiderül belőle, hogy a projektet Páva Zsolt volt fideszes polgármester javasolta a közgyűlésnek, és annyira elégedett volt az eredménnyel, hogy második ütemet is rendelt kormányzati jóváhagyással.

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]

A politikus a pécsi LED-lámpák árnyékában tartott csütörtök délelőtti sajtótájékoztatón elmondta, szerdán a Legfőbb Ügyészségen megtette a feljelentést csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt a pécsi közvilágítás ügyében. Azt is elmondta, a 2014-es közbeszerzés nyertese ugyanaz az Elios Zrt. volt, amelynek az ügyében már nyomoznak az Európai Csalás elleni Hivatal (OLAF) jelentése kapcsán.

Az Átlátszó adatigénylésére Gyál és Siklós is kiadta az OLAF-tól tavaly októberben kapott levelet, Alsópáhok és Hatvan viszont nem – ez utóbbiak megkérdezik az Európai Csalás Elleni Hivataltól, hogy kiadhatják-e a dokumentumot. Az uniós támogatások szabályos felhasználása felett őrködő ügynökség Gyálon és Siklóson a más településekről már ismerős szabálytalanságokról tájékoztatta az önkormányzatokat az Elios Zrt. által elvégzett közvilágítás-korszerűsítési projektjek vizsgálata után.

Engem nem keresett senki. Nem tudok nyomozásról – csak ennyit mond Dávodi Dóra a 35 lelkes dél-baranyai Téseny község polgármestere, amikor arról faggatom, folyik-e büntetőeljárás a falujában 2011-ben épült játszótér durva túlárazottsága miatt. Öt éve még nem ő volt a polgármester, de úgy tudja, az elődjét se hallgatták ki az ügyben.

A választók zsarolásának abbahagyására szólította fel szerdán a magyar kormányt az önkormányzati választás kampányával összefüggésben Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, európai parlamenti (EP-) képviselő.