A világszinten különleges Mezőhegyes látványos lenyomata az újkori magyar történelemnek. De miért pont ott a legkevésbé népszerű a Fidesz a környéken, ahova ömlik a közpénz?
A Bethlen Gábor Alapkezelő Városi Civil Alap pályázatán nemrégiben több milliárd forintot osztottak szét, és a legjobban a Fideszhez közel álló „civil” szervezetek jártak. Egy majdnem 30 ezres város, Gyula példáján mutatjuk meg, ez mit jelent.
Az OTP-nek, a Molnak, a Richternek és más nemzetközi háttérrel is rendelkező vállalatoknak felajánlják, hogy néhány megmentésre érdemes kastélyt fogadjanak örökbe. „Felajánlják”, hogy ingyenesen magánkézbe vegyék az állami tulajdonú kastélyokat és kúriákat.
Még egy vállalkozást fel lehet írni a Mészáros Lőrinc céges érdekeltségeit tartalmazó listára: KaszAgro Kft. A felcsúti földesúr Békés vármegyében terjeszkedik.
„Leleményes nép a magyar” – tartja a mondás, még akkor is, ha ez gyakran a kiskapuk megtalálásában és kihasználásában merül ki. Úgy tűnik, most épp a mikro-, kis- és középvállalkozásokat ösztönző, uniós forrásból biztosított támogatás lett az áldozat. A hírhedtté vált zsadányi bicikliút befejezésére ugyanis összesen több mint 30 ajánlattevő jelentkezett be, köztük sok olyan vállalkozó is – például állattenyésztő, adószakértő vagy informatikus –, akik vélhetően csak a kkv-nak járó uniós támogatást szerették volna lehívni. Ez sikerült is nekik: 29-en megkapták az igényelt 600 ezer forintot. Így a kerékpárút összesen 32 millió forintjába került az EU-nak, miután az építkezés 15 milliót, a támogatások viszont 17,4 millió forintot emésztettek fel.
Országszerte kórházi dolgozók veszítik el a munkájukat a Momentum szerint, méghozzá az intézmények létesítmény-üzemeltetési feladatainak egy NER-közeli cégnek 400 milliárd forint értékű megbízással való átadása miatt. A Belügyminisztérium államtitkára szerint tényleg lehetnek kirúgások, de a cél a spórolás.
Jakab Péter képviselő próbált bejutni a hányatott sorsú, 116 milliós uniós támogatásból készült turisztikai attrakcióba, de a polgármester lehülyegyerekezte. Nem is ezt vette zokon a képviselő, hanem azt, hogy csak előzetes egyeztetés után látogatható a kunyhó. A legfőbb ügyész feljelentésként értékelte a kérdését és a NAV-hoz továbbította.
Hogyan fordulhatott elő, hogy a Magyar Pünkösdi Egyház intézménye, a Közösségi Misszió ellen folyó nyomozás döbbenetes nagyságrendű károkozást feltételez az ügyletek mögött, miközben az Állami Számvevőszék és a Magyar Államkincstár az utóbbi években mindent rendben talált?