K-Monitor Adatbázis

Április végén Mezőhegyesre egy körforgalom közepébe modern lovas szobrot telepített a Nemzeti Ménesbirtok Zrt., amelyet a Lázár János által vezetett alapítvány irányít. Az alkotója által Felhőlovak névre keresztelt szoborcsoport sokak szerint inkább lámákra, dinoszauroszokra vagy kövér birkákra hasonlít. Május elején hiába kérdeztük a Ménesbirtoktól, hogy mennyibe került a megosztóra sikerült alkotás, a cég megtagadta a válaszadást. Emiatt panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, s ennek köszönhetően most megkaptuk a szobor készítőjével kötött szerződést, amely tartalmazza az árat is: nettó 48 millió forint.

Békés megyében is ezer sebből vérzik a végrehajtási rendszer. Az adósok árverésekre szakosodott "vállalkozói" rétegről beszélnek, az ombudsmant két éve nem tesz semmit, a jogvédők az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Egészen elképesztő képet fest az EU-s pályázatok ellenőrzésének hiányáról egy, a méhkeréki polgármester, Tát Margit (Fidesz-KDNP) vádlotti főszereplésével lezajlott per. A bűnösség kimondása és a felfüggesztett börtönbüntetés ellenére a büntetett előélet ítéletben szereplő mellőzése pedig minimum vitára ingerlő.

Ismét több százmillió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesül egy olyan alapítvány, ami erősen kötődik a nemrég költségvetési csalás és más bűncselekmény miatt vád alá helyezett Simonka György fideszes országgyűlési képviselőhöz – tudta meg a 24.hu. A két hete született támogatói döntés szerint a korábban több gyanús beruházásban is érintett Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány (DBMTKA) ezúttal őshonos háztáji állatok és növények bemutatására kap 450 millió forintot. A tervek szerint a majdnem félmilliárdos összegből egy turisztikai attrakció keretében mutatnának be egyebek mellett:

Százötven embert tartanak modernkori rabszolgaságban, csicskaként Szarvason. Az egész város tud róla, mindenki név szerint ismeri a csicskákat, van, aki szökni segít nekik, de a boltból például kitiltották őket, amiért ételt lopnak. Az Ótemplomi Szeretetszolgálat 20 éve próbálja kimenteni ezeket az embereket, de évente csak egy-kettő olyat sikerül, aki nem tér vissza a tartóihoz. A csicskák inkább tűrik, hogy éheztessék vagy verjék őket, mert semmiképp nem akarnak visszakerülni a hajléktalanellátásba. A szarvasi családok az egész Alföldre kiterjedő hálózatot építettek ki, vidéki nagyvárosok hajléktalanszállóiról vadásszák össze az embereket. A rendőrség tehetetlen, Szarvason még soha senkit nem ítéltek el csicskáztatásért. Az Abcúg helyszíni riportja.