Az EU részéről leginkább megint csak hangzatos kijelentéseket hallhattunk az ukrán válság kapcsán, az unió külpolitikájában hozza a szokásos bénázást. A helyzet viszont az, hogy nagyon komoly gazdasági szankciókat tudna eszközölni, ha az európai elit nem járna nagyon jól azzal, hogy az oroszok itt tartják és mossák tisztára a pénzüket.
Nem offshore céget működtetünk – mondja Földvári Gábor, a letelepedési államkötvényüzletben érdekelt, cipruson bejegyzett Innozone Holdings Limited ügyvezetője és tulajdonosa. A társaság az elsők között kapott jogot az Országgyűlés gazdasági bizottságától arra, hogy a schengeni övezetben szabad utazást biztosító magyar letelepedési vízumot gyorsabban megszerezni kívánó üzletembereknek hazai állampapírokat közvetítsen, most már az indiai és a ciprusi állampolgárokon kívül az ott bejegyzett cégek tulajdonosainak is.
Horváth Attila Imre új klímapolitikai államtitkár az elérhető hivatalos adatok alapján jelenleg is egy megújuló energiába fektető ciprusi offshore társaság igazgatója, résztulajdonosa és kézbesítési megbízottja. Közlése szerint ezzel szemben már két éve, állami megbízatását megelőzően eladta a – szándékaik szerint nem offshoreként alapított – cégben lévő részesedését feleségének. Igazgatói tisztségéről pedig lemondott. Ez azonban nem jelenik meg a hivatalos cégkivonatban. Kézbesítési megbízotti posztjától nem tartotta lényegesnek megválni.
Kényes listát tett közzé vasárnap egy görög napilap: azoknak a ciprusi magánszemélyeknek és cégeknek a névsorát, akik, illetve amelyek feltűnően nagy összegeket utaltak külföldre a ciprusi bankok zárolása előtti hetekben. A listát a parlament és az ügyészség is vizsgálja, de a rajta szereplők megúszhatják.
A ciprusi köztársasági elnök vejének szülei 21 millió eurót utaltak Londonba egy héttel azelőtt, hogy a bankbetéteket zárolták az országban. Az érintettek tagadják, hogy bármilyen összefüggés lenne a két esemény között.
Magyarországon a tízezret sem éri el azoknak az igazán gazdagoknak a száma, akik az offshore paradicsomokat ki tudják használni. Ugyanis kétszázmilliós vagyonméret, illetve egymilliárdos céges árbevétel alatt nemigen éri meg a külföldi adóoptimalizálás.
Legalább 1000 milliárd forintnyi külföldre menekített pénz lehet a kormány felmérése szerint. Feltárnák, kinek hol van pénze, és 35 százalékos adót vetnének ki rá.
Az INA részvények vásárlása kapcsán piacbefolyásolás vádjával illette a horvát pénzügyi felügyelet (HANFA) a Mol Zrt-t. A társáság visszautasítja a vádakat.
Újabb egy héttel függesztette fel a horvát INA a részvényeivel való kereskedést. A horvát pénzügyi felügyelet indokai szerint az egyik befektetőről megszerezhető információk egyelőre nem elegendőek.