language

Akták:

Kormány vs. Norvég Alap highlight_off

Kormány vs. Norvég Alap

Kormány vs. Norvég Alap

2014 tavaszán a KEHI a Miniszterelnökség utasítására kezdte el a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott szervezetek vizsgálatát, melynek végén több szervezetet feljelentett. A vizsgálatot a hivatalos kommunikáció miatt azért kezdeményezte – a látszat szerint – Lázár János, mert az NCTA-támogatásokat kezelő konzorcium egyik tagja, az Ökotárs Alapítvány esetében LMP-s kötődést és emiatt politikai elfogultságára utaló körülményeket véltek felfedezni. A KEHI-vizsgálat törvénytelensége miatt – mely az NCTA működésére vonatkozó nemzetközi megállapodásból következik – több más, Norvég Alap által támogatott szervezet visszautasította az adatszolgáltatást a KEHI részére, Szabó Tímea, az Együtt-PM társelnöke pedig hivatali visszaélés miatt feljelentést tett.

2014 augusztusában a KEHI vizsgálata során talált szabálytalanságok miatt sikkasztás gyanújával nyomozás indult az Ökotárs Alapítvány ellen, majd szeptember 8-án a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) házkutatást tartott az Ökotárs, illetve egy másik, Norvég Alap pályázatokat ellenőrző konzorciumi tag, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítványnak (DemNet) irodájában. (A Budai Központi Kerületi Bíróság 2015 elején – helyt adva az Ökotárs panaszának  – kimondta a razzia törvénytelenségét.)

2014 őszén a KEHI költségvetési csalás gyanújával a NAV-nál is feljelentést kezdeményezett, amely az érintett konzorciumi szervezetek adószámának felfüggesztését eredményezte. Pár hónappal később a bíróság döntésével a szervezetek visszakapták adószámukat, a nyomozást pedig 2015 őszén a NAV bűncselekmény hiányában megszüntette az Ökotárs Alapítvány és a többi, 17 vizsgált szervezettel szemben – a lezárult ügyészségi vizsgálat csupán adminisztrációs hibákat tárt fel a norvég pénzeket felhasználóknál. Később kiderült, hogy a KEHI-vizsgálatot eredetileg személyesen Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezte

2015 decemberében Norvégia és Magyarország között paktum született a Norvég Alappal kapcsolatban; ebben a magyar kormány írásbeli garanciát vállalt, hogy nem éri atrocitás a norvégok által támogatott civileket. A 2014-15-ös forrásbefagyasztást követően 2016-tól ismét megkezdődtek a tárgyalások a két állam között, mivel azonban egészen a 2021-es határidőig nem sikerült megegyezniük abban, hogy a pályázók közül melyik szervezet legyen a független alapkezelő (a magyar kormány nem fogadta el, hogy a pályázaton legtöbb pontot elérő Ökotárs Alapítvány kapja a megbízást), a magyar állam végül 77 milliárd forint támogatástól esett el

A az így kieső Norvég Alap helyett a kormány 2021-ben egy új pályázati alapot hozott létre, a Városi Civil Alapot, melynek 4 milliárdos keretösszegéből jellemzően Fidesz-közeli szervezetek részesülnek.


 

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [325]  Oldalak:   <<  <  21 22 23 24 25 26 27 28 29 30   >  >>

Libération: "Boszorkányüldözés kezdődött Magyarországon"

Magyarország fellép "a viking összeesküvés" ellen címmel közöl tudósítást pénteken a Libération. A francia baloldali lap szerint "boszorkányüldözés" kezdődött Magyarországon: Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz hasonlóan Orbán Viktor is támadást indított a szabadságjogok védelmezőivel szemben, amikor a KEHI mintegy 58 szervezet ellen indított eljárást.

A kormány kikéri a norvég alapokról készített jelentést

A magyar kormány kezdeményezni fogja a norvég alapok kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Irodánál (FMO), hogy adja át az EY (korábban Ernst and Young) jelentését, amelyet a nemzetközi tanácsadó cég a norvég alapok 2008–2010 közötti forráselosztásáról készített – közölte a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az MTI-nek, azt követően, hogy személyesen tárgyalt az EY magyarországi igazgatójával.

Magyarország a Norvég Alap egyetlen problémás partnere

A Norvég Alap tíz éve, 16 országban működik, és több milliárd eurónyi támogatást osztott szét, de soha sehol nem találkozott olyan problémákkal, mint Magyarországon - mondta az Origónak adott interjúban Tove Skarstein nagykövet. Ha nem sikerül rendezni az ügyet, Magyarország eleshet az eddig fel nem használt több mint 120 millió eurótól, de az egyelőre nem merült fel, hogy a Norvég Alap kivonuljon az országból.

A norvég fél megtiltotta az EY-jelentés átadását a magyar kormánynak

A magyar kormány kezdeményezni fogja a norvég alapok kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Irodánál (FMO), hogy adja át az EY (korábban Ernst and Young) jelentését, amelyet a nemzetközi tanácsadó cég a norvég alapok 2008-2010 közötti forráselosztásáról készített - közölte a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az MTI-nek, azt követően, hogy személyesen tárgyalt az EY magyarországi igazgatójával.

Itt az Ernst & Young jelentése a Norvég Civil Alap átvilágításáról

Minket is elért a Nagy Kormányzati Kiszivárogtatáshullám, kormánypárti sajtóorgánumok után az atlatszo.hu is megkapta az Ernst & Young auditorcég norvég jelentésének végleges tervezét (“final draft”), amelyre hivatkozva a Miniszterelnöki Hivatal sikkasztás gyanúját emleget a Norvég Civil Alapot kezelő szervezetekkel kapcsolatban. A jelentéssel kapcsolatban egymásnak élesen ellentmondó információk jelentek meg a magyar sajtóban, ezért teljes egészében közreadjuk a kapott anyagot.

Az Ökotárs-fedősztori

Lázár János azt ígérte, hogy teára hívja a norvég kormány képviselőjét és az Ökotárs Alapítvány vezetőjét. Utóbbi lapunknak azt mondja, végignézve a hét pályázó listáját – melyben a kormányközeli Századvég és konzorciumi tagként a Civil Összefogás Fórum is szerepelt –, világos: kizárólag alapítványuk felelt meg minden kritériumnak. A Norvég Civil Alapok pénzét kezelő szervezet igazgatója szerint ügyük fedősztori. LAMPÉ ÁGNES interjúja.
Találatok: [325]  Oldalak:   <<  <  21 22 23 24 25 26 27 28 29 30   >  >>